Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 14 (60. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újramegnyitott részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. PUSKÁS IMRE (Fidesz):
4587 Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Hegedűs Lorántné képviselő asszonynak adok lehetőséget kétper ces hozzászólásra, a Jobbikképviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő asszony! HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Isten éltesse Ipkovich képviselőtársamat! Nagyon örülök neki, hogy megszülethetett, itt lehet közöttünk, megoszthatja ve lünk értékes gondolatait. (14.10) Azért egy dologban hadd vitatkozzam önnel: szerintem az abortusz nem születésszabályozás - nem születésszabályozás! (Taps a kormánypártok soraiban.) Ezt szégyen kimondani itt a tisztelt Házban. Ez az egyik. A másik pedig a z, hogy azért, mert esetleg kevés a bölcsődei, óvodai férőhely, még ne adjunk lehetőséget abortuszra; ez azért finoman szólva is cinikus hozzáállás. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most rendes felszólalásra Puskás Imre képviselő úrnak adok szót, a Fideszképviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr! DR. PUSKÁS IMRE (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Természetesen a költségvetés vitájában olyan témák hangozn ak el leggyakrabban, ami mindannyiunk számára evidencia, hogy a társadalom szinte valamennyi tagját érinti, ezért természetes, hogy legtöbbször például az önkormányzatok működésére való hivatkozás történik a felszólalásokban. De hallhattunk a sportról is, ami, azt hiszem, itt ugyancsak valamennyiünk szívéhez közel áll. Kevesebb szó esett, és felszólalásomnak az egyik részében erről szólnék, ez a kultúra ügye, és ezen területen pedig a kulturális és sajtóbizottság három módosító indítványára szeretném felhív ni a tisztelt Ház figyelmét. Ahogyan mondtam, vannak a társadalom minden tagját érintő dolgok, történések. Talán amikor a kultúráról beszélünk, akkor nem feltétlenül azonosítjuk ezt ebben a körben, miközben természetesen erről van szó, hiszen a társadalom mentális állapota, de mondhatnám azt is, hogy a mindennapok kultúrája az egészen magas kultúráig meghatározza az életminőségünket. Szokták mondani, hogy lehet kultúra nélkül élni, csak éppen nem különösképpen érdemes. Én azt hiszem, ezért is szükséges, hog y egyáltalán ez a kérdés, ez a fogalom elhangozzon a költségvetés vitája során is. Én bízom abban, hogy ez a terület is nagyobb figyelmet fog kapni a következő években, és a kultúra számos ága is, ahogyan hangsúlyoztam, gyakorlatilag azok a területek, amel yekért felelős az önkormányzat, azokig a területekig, amelyek valóban a legmagasabb kultúra körébe sorolandók, és amelyekre nagyon sokan büszkék vagyunk, és úgy gondoljuk, a magyar identitáshoz hozzátartozik, hogy a világban többek között egyegy kiemelked ő művészhez is kötik azt, hogy mi a magyarság, mi a magyar. Most tehát három olyan dologra hívnám fel a figyelmet, amelyek ezeknek az erősítését szolgálják. Egyrészt a bizottságunk azt javasolja, hogy a Nemzeti Kulturális Alap 400 millió forinttal egészülj ön ki, annak érdekében, hogy a Máraiprogram 600 millióról 1 milliárddal gazdálkodhasson. Nyilvánvaló, az elnevezésből is kitűnik, a Márai Sándor író nevével fémjelzett program célja alapvetően az olvasás népszerűsítése, a könyvkiadás lehetővé tétele és al apvetően a könyvvásárlás támogatása, másrészről pedig a könyveknek a könyvtárakba való eljuttatása. Nyilvánvalóan lehetne akár ironikusan is ehhez a kérdéshez állni, idézhetnénk olyan statisztikákat, amelyek bizony igen lehangolóak, és arról szólnak, hogy a magyar társadalom egyre szerényebb rétege az, amelyik egyáltalán olvas, vagy ha olvas, akkor az könyv, amit olvas. Olyan számokat is tudnánk említeni,
