Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 5 (32. szám) - Az MTA munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008. szóló beszámoló, valamint a Magyar Tudományos Akadémia munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008 szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati... - SZABÓ REBEKA (LMP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZABÓ REBEKA (LMP):
454 SZABÓ REBEKA (LMP) : Köszönöm a szót. Bocsánat, mikrofonproblémáim vannak... ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Újraindítjuk az órát... SZABÓ REBEKA (LMP) : Igazából nem fogom a 15 percet kitölteni, csak gondoltam, hogy 2 percben kicsit szűkös, úgyhogy ezért semmi nem probléma. Tiszte lt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Nagyon örülök, hogy lehetőségünk nyílik arra, hogy az MTA beszámolójáról itt beszéljünk. És azt gondolom, rendkívül fontos, a magyar tudomány sorsát alapjaiban érintő kérdésekről van szó. Én Karácsony Gergely képvise lőtársamat némiképpen kiegészítve kicsit általánosabb megközelítést szeretnék behozni ebbe a vitába, mégpedig azt, hogy feltűnt, a jelentés bevezetőjében van két olyan mondat, ezt idézném: “Általánosan elfogadott, hogy új ismeret létrehozása, közzététele é s alkalmazása a jólét megteremtésének, az életminőség javításának és a kulturális értékek őrzésének egyik legfontosabb forrása. Az országok és régiók innovációs képessége alapjaiban határozza meg versenyképességüket, ezért a tudományt is a gazdasági növeke dés szempontjai szerint szemlélik, fejlesztését és támogatását ez lényegesen meghatározza.” És egyébként az államtitkár úr is említette a gazdasági növekedést, illetve a tudomány versenyképességének fontosságát. Amellett, hogy a versenyképesség valóban fon tos - és sokat beszélhettünk itt a hazai kutatási infrastruktúra, a tudomány finanszírozása, műszerezettsége állapotáról, ami színvonalas kutatást biztosít , azért én nagyon fontosnak tartanám, ha abba is belegondolnánk, hogy tudjuk azt, egyre több kutatá s bizonyítja azt is, hogy a gazdasági növekedés önmagában nem járul hozzá a társadalom jólétéhez, az emberek jólétéhez. Tehát nagyon fontos lenne, ha a tudományt nemcsak ezen a mostanában meglehetősen jellemző növekedési, illetve versenyképességi paradigmá n keresztül látnánk, hanem megpróbálnánk azt végiggondolni, hogy milyen más mércének felelhetne meg a tudomány, és hogyan tudnánk olyan prioritásokat meghatározni, főleg az államilag finanszírozott kutatásban, amelyek valóban sokkal inkább a társadalom bol dogulását eredményezhetnék. A beszámolóban is említi az elnök úr azt, hogy mennyire fontos lenne a globális problémák megoldása kutatási szinten. Nekem az a benyomásom, hogy ezekkel még mindig nem foglalkozunk eleget, és még mindig nem irányul ezekre elég kutatás. Illetve alkalmazhatunk különböző mérőszámokat, szabadalmakat, de azért azt is nagyon fontos látnunk, hogy vannak olyan kutatások, a szupraindividuális kutatásokat említem például, amelyek egyrészt hosszú távon működnek, tehát nem lehet belőlük egykét év alatt szabadalmakat kicsiholni, néha még publikációkat sem, másrészt meg szabadalmakat a természetüknél fogva gyakran nem termelnek, de a fenntarthatóság, illetve a ránk nehezedő globális problémák megoldása szempontjából ezeknek is nagyon fontos s zerepük van. És itt utalnék vissza arra, amit Karácsony Gergely elmondott, és amit én szeretnék még jobban hangsúlyozni, hogy nagyon fontosnak tartanám a tudomány és a társadalom közötti kétirányú kommunikációt, és nagyon jó lenne, ha esetleg az Akadémia e zt valahogy indukálni tudná, ennek valahogy az élére tudna állni. Karácsony Gergely említette, hogy vannak erre jó példák, külföldön alkalmaznak ilyen technikákat, tudunk erre konkrét kutatásokat is mondani, amelyek elősegítenék azt, hogy a társadalom és a kutatók együtt vitassanak meg bizonyos kérdéseket; a társadalmat nyugtalanító problémákról a kutatók, akik akár alapkutatással foglalkoznak, közelebbi képet kaphassanak. És akár olyan, a kutatókat is nyomasztó etikai problémákat is meg lehetne így beszéln i, ami utána hozzásegítene ahhoz, hogy a megfelelő kutatási prioritásokat, amelyek a társadalom jólétét növelik, megtalálhassuk. Tehát egyrészt ezt szerettem volna kiemelni. Másrészt többször elhangzott, hogy mennyire fontos lenne akár egyrészt a fiatal ku tatók külföldről hazacsábítása, másrészt az, hogy ők is megtalálják a tudományban azt az életpályát, amit
