Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 5 (32. szám) - Az MTA munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008. szóló beszámoló, valamint a Magyar Tudományos Akadémia munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008 szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
450 111 milliárd forint. Nyilván lehet vitatkozni, hogy ez elegendőe, nem kelle több forrást átcsoportosítani, vagy dedikálni újabb területeket, hogy hova menje nek ezek a források, de történtek ilyen lépések. A másik nagyon fontos kérdés az innovációs alap, amelynek az alapszerű működésére hívnám itt fel a figyelmet. Minden kormány szembenéz azzal a problémával, hogy különböző megszorításokat kell tenni, és ilyen kor bizony a csábítás is erős az alapok tekintetében. Az elmúlt időszakban a korábbi kormányok azt tették, hogy nem véglegesen vonták el ezeket a forrásokat, csupán zárolták, későbbi időszakra halasztották a felhasználás lehetőségét. Ez egy fontos kérdés, mert úgy látom, hogy az elmúlt időszakban viszont végleges elvonás történt. Tehát nagyon fontos az innovációs alap alapszerű működése, illetőleg az alap forrásait biztosító bevételek fenntartása, és természetesen a pályázatok egyszerűsítése, amelynek jó sz ándékkal, azt gondolom, az előző kormányok is nekifutottak, és néhány területen nyilván eredményeket is értünk el; ugyanakkor sommás ítélet az, hogy minden pályázati konstrukció rossz, hogy ezek nem működnek. Rengeteg gonddal, de működnek, de nyilvánvaló k özös érdekünk ezeket tovább javítani és finomítani. Mint ahogy az is sommás ítélet, hogy itt bizony a kutatásfejlesztési támogatások nincsenek összehangolva. De szeretném az önök figyelmébe is ajánlani azt a kis kiadványt, amit itt talán május folyamán va lamennyi országgyűlési képviselő megkapott (Felmutatja.) , hiszen az elmúlt időszakban indítottuk el azt a munkát, amelyik a kutatásfejlesztéssel és az innovációs támogatásokkal kapcsolatos források összehangolását biztosítják. Aki ebben járatos, tudja, ho gy nem egy egyszerű kérdés ezeket összehangolni, kiszűrni a párhuzamosságot. Azt hiszem, dicséretre méltó dolog az, hogy ennek egyáltalán nekiálltunk; ezt nyilvánvalóanan tovább kell folytatni az elkövetkezendő időszakban is. A források tekintetében nagyon fontos dolog kiemelni a vállalatok kutatásfejlesztésre fordított forrását. Sőt azt hiszem, túlhangsúlyozzuk az állami források fontosságát és jelentőségét, mert ha mindezen kérdéskör lényegét nézzük, akkor nyilván sem a tudomány, sem a kutatásfejlesztés és az innováció nem önmagáért van, hanem annak érdekében, hogy a gazdasági kihívásokra tudjunk válaszolni, hogy különböző társadalmi és szociális kihívások megoldásában előre tudjunk jutni. Tehát egy társadalmi hasznossága ennek a kérdésnek mindenképpen v an. És nagyon fontos dolog, hogy ezt a tudást pénzzé tudjuk váltani a gazdaságban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , és a társadalom ennek alapján tudjon tovább boldogulni. De az ezzel kapcsolatos észrevételemet majd egy következ ő hozzászólásban szeretném elmondani. Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Köszönjük szépen, képviselő úr. És ahogy jelezte az előbb a hozzászólása végén, most normál szót kért Volner János képviselő úr , Jobbik, ugyanazon keretek között. VOLNER JÁNOS (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Azért engedje meg, bár nem pont Kolber úrnak kellene az MSZPfrakcióból címeznem, de mégis ő van itt másodmagával, ezért kénytelen vagyok neki elmondani, hogy van annak a zért valami diszkrét bája, amikor tizenkét év szocialista kormányzás után még mindig arról beszélnek az MSZPs képviselők, hogy ideje lenne kijelölni a gazdaságban bizonyos prioritásokat. Tizenkét év alatt már lett volna idő, én is azt gondolom, de talán m ost sem késő, ha nekifog az új kormány. Folytatnám, és ezúttal elsősorban a vállalati szektorra vonatkozó makrogazdasági jellegű kitekintést venném alapul, ami az akadémiai beszámolóban volt található. Kiemelkedik a problémáink sorából az, hogy a magyar ki s- és középvállalkozások között nagyon alacsony az innovációs hajlandóság, a legalább tíz főt foglalkoztató vállalatok közül az utolsó előttiek vagyunk Európában azzal, hogy csak minden ötödik kis- és középvállalkozásunk innovatív. Ez tehát egy annyira ala csony, annyira javítandó teljesítmény, tisztelt képviselőtársaim, amin el kell
