Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 5 (32. szám) - Az MTA munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008. szóló beszámoló, valamint a Magyar Tudományos Akadémia munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008 szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati... - BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
437 esetben, ha feltételek és ambíció van, a szabadalom megszülethet, de a ga zdaságban értékesített szabadalom az, amelyik jelzi ennek az igazi értékét. Itt is elhangzott előzőleg egy OECDmegállapítás, amely nagyon súlyos a jövőre nézve, hogy a magasan képzett kutatók jelentős hiánya várható. Ebben bizony szerepet játszik - ki kel l mondani, igen - a fejlesztési forrásoknak az a hiánya, ami alapján Magyarország az EUtagországok között a K+F ráfordítások tekintetében az alsó harmad, mondjuk, tetején foglal helyet. Ez azt eredményezi valóban, hogy tehetséges kutatóink sokszor külföld re mennek, és nyilván üdvözlendő az a kezdeményezés, az a program, amelynek a keretében hat kiemelt, tehetséges kutató visszatért, de azt kellene elérnünk, hogy lehetőleg, sok területen legalábbis, Magyarországon tudjuk ezt biztosítani. És ez nem csupán ar ról szól, hogy vajon azokat az anyagi jövedelemigényeket meg tudjuke teremteni, ami az adott kvalifikált kutatót megilletné. Talán nyilván, akik kötődnek a hazájukhoz, ebből engednének. De ha egyszerűen az a kutatási infrastruktúra, vagy mondjuk így: fels zereltség nem áll rendelkezésre, akkor egyszerűen nem tudják a tevékenységüket folytatni. Államtitkár úr tett valami utalást itt ezen a téren, hogy itt valami javulás várható, és én nagyon remélem, hogy ön az, aki már valamit a költségvetés számaiból lát, és ennek ismeretében tette meg ezt a biztató kijelentését. Nagyon fontos az aktív kormányzati tudománypolitika. A jelentés kimondja, hogy az elmúlt időszakban, amit vizsgálunk, ennek a hiányát látták. Létezik egy középtávú tudománytechnológiai és innováció s stratégia. Ezt egy intézkedési terv tudja lebontani. Ez 2007 márciusában megszületett, de úgy látszik, nem volt elég átgondolt, mert 2008 őszén már át kellett alakítani. Az a kormányzati irányítás kapkodását jelzi, hogy amíg 2008. május 1jén a kutatásf ejlesztés külön tárca nélküli miniszterhez tartozott, ezzel is a súlyát és rangját megadva, 2009 áprilisában ez a funkció megszűnt. Tehát nem lehetett látni ebben az időszakban a világos, átgondolt kormányzati irányítást és stratégiát. Ha rátérünk az egyik leglényegesebb kérdésre, amelyben nekünk, képviselőknek is döntési jogosultságunk van a költségvetés jóváhagyása, megalkotása során, ez a K+F ráfordítások. Már ’98ban az első Orbánkormány a 1,5 százalékos célt tűzte ki a GDPhez viszonyítva e ráfordítás okban, és a vizsgált időszakban is 1 százalék körül ingadozott; ez abszolút értékben alig 20 százalékos növekményt jelent 2002 és 2008 között, ami nagyon kevés. Az arány nálunk körülbelül az, hogy valamivel több mint a fele a ráfordításoknak állami, és kev esebb mint a fele a vállalkozási ráfordítások. Általában az európai fejlettebb országoknál kétharmad érhető el a vállalati szférában, és egyharmad az állami ráfordítás. Nálunk - érdekes adat - a vállalati ráfordítások 80 százaléka a külföldi, döntően multi nacionális cégektől származik. Erre rögtön azt lehet mondani, hogy akkor miért kritizáljuk mi, például a Jobbik, ezeknek a cégeknek az ittlétét elsősorban a közteherviselés hiánya miatt, ha ezek szerint ilyen módon járulnak hozzá a kutatáshoz. Azért tegyük azt is hozzá, hogy amíg a saját országukban egy ilyen cégnél az árbevétel 48 százalékát fordítják erre, addig itt nálunk 12 százalékot. És hogy eközben azért milyen profitot visznek ki az országból: 2002 és 2008 között - 2008 a vizsgált időszak vége - 3 2 milliárd euró profitot vittek ki az országból. Tehát azért amikor adott szinten, egynegyed szinten a saját otthoni országukhoz, nyilván a jól felfogott versenyképességük érdekében ezt a ráfordítást megteszik, akkor ezt arányaiban talán így kell kezelni. Bizony jó lenne, ha a hazai közepes vállalkozások intenzívebben részt tudnának venni ebben a kutatásban, de nyilván a kellő pénz hiánya ezt nem teszi lehetővé. A felsőoktatás több szempontból is ehhez a mai témánkhoz tartozik, hiszen a kutatásnak részese k ell hogy legyen. El is hangzott, hogy elsősorban azok az intézmények járnak élen, ahol az a 7072 akadémiai kutatóhely működik. Ez érthető is, de részben azt kell mondanom, hogy sajnos, mert az a mai viszonyok között nem tud megvalósulni, hogy kiegyensúlyo zott módon a felsőoktatásban dolgozó, érdemi, komoly oktatási munkát végzők komoly kutatási, fejlesztési feladatokban tudjanak részt venni; ezt nagyon nehéz megvalósítani, és ezzel az egész kérdéskörrel szembe is néz ez a jelentés. Mert a kutatói utánpótlá snak a legfontosabb záloga az kellene hogy legyen, hogy egy rendkívül színvonalas felsőoktatási képzésre lenne szükség. Viszont tapasztaljuk, tudjuk: ’96 és 2008
