Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 5 (32. szám) - Az MTA munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008. szóló beszámoló, valamint a Magyar Tudományos Akadémia munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008 szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati... - BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
438 között az egy oktatóra jutó hallgatók száma megkétszereződött, és a tömegesítésnek az lett a k övetkezménye, 2008as adat, hogy a felvételizők 84 százaléka bekerült a felsőoktatásba. Milyen kiválasztás ez, ahol ilyen magas arányban a felsőoktatásba be lehet kerülni? Az egymást követő kormányzatok rendkívül fontosnak tartották azt kijelenteni, hogy a z adott életkorban lévők hány százaléka van benn a felsőoktatásban, ahelyett, hogy a minőséggel is törődtek volna, és bizony ennek visszahatása van a középiskolára. Mi a felsőoktatásban sokszor megdöbbenünk a középiskolából bekerültek tudásszintjén, de veg yük figyelembe: ma Magyarországon az érettségi nem jelenti azt a nagyon erőteljes megmérettetést, hogy a kimagasló középiskolai tevékenységre, tanulásra ösztönözné a diákokat. A felvételi kellene, hogy erre ösztönözze, és amíg a felsőoktatás kényszerű okok ból ilyen tömeggel vesz fel hallgatókat, akkor bizony szembe kell nézni azzal, hogy a középiskolában nehéz ezt a motivációt megteremteni. Amikor a bolognai rendszerről vagy elvetéséről beszélünk, akkor néha tévesen hangsúlyozzuk ezt, a következők miatt. A bolognai rendszer messze több, mint az úgynevezett lineáris oktatás, annak számos eleme van, ami nyugodtan tovább fönnmaradhat, de azzal szembe kell nézni, hogy ez a képzés, amely azonosan indul, és a lineáris képzésből leválik a BSc három év után egy adot t típusú végzettséggel, majd továbbmegy, ez bizony sajnálatos módon, de előre sokan láttuk, kudarcot vallott, szembe kellene nézni vele. A jelentés azt mondja, hogy a hároméves képzés diplomája csekély munkaerőpiaci értékkel rendelkezik. Itt hozzá kell te nnem, hogy ez azért így igazságtalan. Nagyon sok olyan intézmény van, főiskola, amely az új képzési rendszer ellenére igyekezett a kimenetszabályozás révén megtartani, ha tetszik, a maga régi főiskolai képzését praktikusan, és meg is maradt a megfelelő pre sztízse; más kérdés, hogy innen esetleg nehezebb továbbkerülni az MScre. Ott van nehézség, ahol az egyetemi képzéshez szokottak, nem átalakítva az első három évet, azt mondják, hogy aki nem tud továbblépni, menjen el, itt van egy papír, köszönjük szépen. Hát, ők valóban nem tudnak ezzel mit kezdeni. (14.50) A Jobbik szerint a duális képzés visszaállítására lenne szükség, és mindennek az alfája és az ómegája a tanárképzés presztízsének a visszaállítása. Amíg ez nem történik meg, ezt a piramist nem lehet meg felelő módon felépíteni. Néhány szót az Európai Unió szerepéről. Jönnek a pályázati források. Igen, pályázni kell, 7. keretprogram, itt van, minél több forrást kapjunk. A lisszaboni stratégia azt mondta, hogy 2010re már 3 százalék lesz a GDParányos kutat ási ráfordítás. Azt is elmondták, hogy a legversenyképesebb gazdaság lesz az Európai Unióé. Bizony, a birodalmak szeretnek így fogalmazni. Annak idején Hruscsov elvtárs mondta a hatvanas években, hogy mikorra fogjuk megelőzni termelékenységben az Egyesült Államokat. Ezek a deklarációk kevesek. Ennél sokkal többet kellene tenni. Ez a Lisszabon szó valahogy nem jön be, mert bizony a lisszaboni szerződést is nagyon nehezen sikerült Európán több menetben is Írországon átnyomni. Mi úgy ítéljük meg, hogy bizony e gy olyan bürokratikus birodalmi rendszer irányába megy, ami nem az államok érdeke. Az összegét tekintve annyi forráshoz tudtunk hozzájutni, amennyit befizettünk. Ezt csak azért mondom, mert igen, azt lehet mondani, hogy örüljünk neki, hogy ezt vissza tudtu k pályázni, hát így működik az Európai Unió, csak szeretjük ezt úgy beállítani, hogy a tejjelmézzel folyó Kánaán, minden onnan jön. Nem! Ha jól pályázunk, a befizetésünket visszanyerjük, közben alkalmazkodni kell az ottani célokhoz. Egyben nagyon nagy sze repe van, a nemzetközi együttműködés, e pályázatok keretén belül lehetőség nyílik magyar kutatóknak, hogy ebben a közös programban részt vegyenek, ez valóban nagy előnye. Az Unióra egyébként az is jellemző, hogy tudományos téren - legalábbis én azt tapaszt altam tíz hónapig, amíg európai parlamenti képviselő voltam, és az ipari kutatási és energetikai bizottság tagja - nagyon ritka volt az az előterjesztés, tanulmány komoly pénzért, amely ne az európai blabla lett volna, a tudásháromszög, a versenyképesség, az együttműködés, a mobilitás, amelyek fontos fogalmakkal, tartalommal vannak megtöltve, de néha egyegy jelentésből az égvilágon semmi nem
