Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 5 (32. szám) - Az MTA munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008. szóló beszámoló, valamint a Magyar Tudományos Akadémia munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008 szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati... - BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
436 Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Balczó Zoltán képviselő úrnak, a Jobbik vezérszónokának. BALCZÓ ZOLTÁN , a Jobbik képvi selőcsoportja részéről: (Felmegy a szónoki emelvényre.) Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem a hozzászólásom súlyát kívánom azzal emelni, hogy élve a lehetőséggel innen mondom el, csupán egykét dokumentumot is fel akaro k mutatni, és ezt itt kényelmesebben meg tudom tenni. Nincsen olyan párt, amelyik egy választási programot megfogalmazva ne beszélne a kutatás, az oktatás, a felsőoktatás fontosságáról, a tudásalapú társadalomról. Nincsen olyan kormá ny, amelynek a programjában ez ne szerepelne. Hogy aztán ez mennyire válik őszintévé a gyakorlatban, sok mindenen le lehet mérni, például azon, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnökének kétévenkénti beszámolójára hányan jönnek el a parlamentbe, hogy ezt a fontos kérdést meghallgassák, megvitassák. Ebből a szempontból nem jó bizonyítványt állított ki ez a parlament most magáról. Ez a napirend egy sajátos napirend. A Tudományos Akadémia elnöke beszámol nem csupán az Akadémia tevékenységéről, hanem a tudomán y egészéről, helyzetéről erre természetesen hivatott , ráadásul nem a közvetlen, előző időszakról, 20072008ról; ezen két évvel túl vagyunk. És talán még az is sajátos most, hogy ennek a parlamentnek az oktatási, tudományos bizottsága tulajdonképpen form álisan tárgyalta csak meg ezt a jelentést, tekintettel arra, hogy februárban került sor az előző parlament bizottságában a részletes tárgyalásra, amint a jegyzőkönyveket átnéztem. És természetesen még az is egy sajátos helyzet, hogy a beszámolóban deklarál tan nem javaslatokat kíván tenni az előterjesztő, hanem egy helyzetképet, egy diagnózist ad, de javaslatok is óhatatlanul megjelennek. Természetesen a határozati javaslatról való döntés, annak a megszavazása csupán annyit jelent, ami persze nem lebecsülend ő az anyag összeállítása szempontjából, hogy hiteles képet ade a magyar tudomány, kutatás 20072008as helyzetéről. Hiteles képet ad, tehát természetesen a Jobbik is elfogadásra javasolja. Ez a napirend ad lehetőséget arra, ahogy most is megtörtént, hogy a képviselők, a frakciók, a kormány elmondja egyben a maga felfogását a helyzetről és a teendőkről. Az előterjesztésből is kiderül, hogy a tudományos kutatás helyzetére nálunk, ha minősíteni akarjuk, egy kettősség jellemző. A feltételekhez képest elismerés re méltó a teljesítés, adott esetben valóban kimagasló, tudományos eredmények is születtek. Amint az elnök úr is említette a bizottsági ülésen, talán egy kicsit a saját területét megjelenítve el is mondta, hogy ez egy elméleti fizikai kutatás volt. A Scien ce című ismert, színvonalas tudományos lap a tíz legjelentősebb eredmény között sorolta fel az ELTEnek, az Elméleti Fizikai Intézetnek, egy német és egy francia együttműködő partnernek a protontömegmeghatározás és az Einsteinféle tömegekvivalenciaelv s zinkronba hozásáról szóló nagyon fontos kutatási eredményt. Ezen kívül is kimagasló eredmények születtek. Ha a tudományos publikációk számát vizsgáljuk, itt azért egy erős túlsúly látható a társadalom, humán tudományok irányában, és ez azért nem feltétlen ül objektív, mert persze minden publikációt lehet és kell becsülni, de azért nem mindegy, hogy milyen színvonalú lapban jelennek meg, az mennyire tekinthető referenciának. A különböző kereszthivatkozásoknál azért adott esetben egy jó szisztéma ki is alakul , ahol együttműködő tudományos kutatók ezt meg tudják sokszorozni, és nem mindig és nem feltétlenül új és objektív eredmény áll egyegy publikáció mögött. (14.40) A szabadalmak száma is egy fontos adat lehet. Ebben lemaradásban vagyunk a különböző mutatósz ámokhoz és az EUs átlaghoz képest. Ez részben azért is érthető, mert költségei vannak, bonyolult az eljárás, és tegyük hozzá, hogy még ez sem feltétlenül objektív mutató, mert adott
