Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 5 (32. szám) - Az MTA munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008. szóló beszámoló, valamint a Magyar Tudományos Akadémia munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008 szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati... - ELNÖK (Jakab István): - DR. HILLER ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
433 végigvive hozzák meg az eredményeket. Ilyen az a problémafelvetés, amelynek az elnök úr személyében is, már a megoldásnak, elkötelezett híve, az évtizedes örökség a mag yar oktatásügyben, közoktatásügyben, a természettudományos tárgyak tekintetében megmutatkozott, és amelyről az akadémiai beszámoló világosan elmondja, hogy 2008ban az Országos Köznevelési Tanács javaslatait figyelembe véve egy olyan ötéves stratégia kerül t kidolgozásra és meghirdetésre, amely minden szempontból az eredmény lehetőségét hordozza magában. Ez ötéves stratégia, következésképpen a jelenben és az elkövetkező években is végig kell vinni ahhoz, hogy a kiadáskor, a megalkotáskor mutatott egyetértés a gyakorlatban, az oktatásban is meghozza az eredményét. Ilyenkor, amikor tehát a szakma és az akkori kormányzat között egyetértés mutatkozott, a szakma fogalmazta meg a véleményt, a politika pedig elfogadta, akkor nem kell olyan hebehurgya mondatokat elmo ndani, hogy mindent elölről kell kezdeni, újra kell fogalmazni, át kell írni, mint amit képviselői hozzászólásban hoztunk, illetve hallottunk, mert annak az eredménye semmilyen eredmény nem lesz, annak az az eredménye, hogy újból kezdődik minden elölről, é s a gyakorlati haszna mindannak, amit a szakma és a politika, a kormányzat együttműködése egyszer már kidolgozott, nem következik be. A jelentésben, a beszámolóban szó esik a felsőoktatás fejlesztéséről, annak a bázisnak, annak az infrastruktúrának a fejle sztéséről, amely 2002 és 2010 között az elmúlt évtizedek legjelentősebb felsőoktatási bázis, infrastruktúrafejlesztése volt. Korrekt, amit a beszámoló hoz: ennek a durván fele 2002 és 2006 között úgynevezett PPPmodellben, 2006 és 2010 között pedig kormá nyzati, illetve európai uniós forrásból valósult meg, mintegy 250 milliárd forint értékben. Ez azt jelenti, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy az elmúlt nyolc évben a magyar felsőoktatásba a bázis, az infrastruktúra megerősítésére 250 milliárd forintot fordí tottunk. (14.20) Ez, ahogyan a jelentés le is bontja, 21 felsőoktatási intézményünkben, 17 városunkban 32 épület megépítését vagy felújítását jelentette. A háttérmagyarázathoz érdemes azért hozzátenni azt a gondolatot, amely részben - persze torzítva - a p ercekkel ezelőtti képviselői hozzászólásban megjelent. 1990 és 20052006 között, tehát durván másfél évtized alatt a magyar felsőoktatás jelentős változáson ment keresztül. Ez a változás elsősorban mennyiségi jellegű változás volt. A hallgatói létszám az 1 99091. tanévben hozzávetőlegesen 100 ezer fő volt, egészen pontosan 104 ezer, ez durván másfél évtizeddel később 400 ezer körül volt, magyarul: megnégyszereződött a hallgatói létszám. Ez a mennyiségi változás az egymást követő kormányok, az egymást követő miniszterek és politikai elhatározás eredménye. Az iránnyal egyetértettem és egyetértek. A mérték talán némiképpen túlment az ideálistól, de minden kétséget kizáróan kimondható, hogy a rendszerváltás idején Magyarországon az egyetemi, felsőoktatási hallga tók száma mélyen és messze alacsonyabb volt annál, mint ami az ország képességeit illetően, más tekintetben, ami a nemzetközi összehasonlításban az ideális lett volna, ezért erre a mennyiségi változásra szükség volt. Miniszterként 2006ban ezt a mennyiségi változást lezártam, és a minőségre, a színvonalemelésre fektettük a hangsúlyt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a mennyiségi változás következtében ne lett volna szükség az infrastruktúra, az épületek, az egyetemi bázis megerősítésére és felújítására. Kön nyű belátni, hogy abban az intézményegyüttesben, ahol négyszer több hallgató van, ahol 100 ezer helyett 400 ezer tanul a kollégiumoktól a laboratóriumokig, ott erre az infrastruktúramegerősítésre szükség volt. Éppen ez a 250 milliárdos beruházás teremti m eg az alapot arra, hogy ha a jelenlegi kormány képes arra, hogy az elkövetkező időkben csak arányaiban hasonló mértékű beruházást végezzen a magyar felsőoktatásban, akkor a megerősített és felújított infrastruktúrában a szükséges kutatói, kutatási felszere léseket és berendezéseket megszerezze, arról megfelelő módon a gondoskodást biztosítsa.
