Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 7 (58. szám) - A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP):
4261 derül ki - ami, még egyszer mondom, habot te sz arra a tortára, ami már amúgy sem nagyon ízlett nekünk a pályáztatás nélküli frekvenciaosztásnál , de a korábbi, már eddig a törvényben meglévő passzusok között is van olyan, ami a gazdálkodás önkényességét fokozhatja, és egyenesen ösztönzést jelent sz ámára. Sok mindent átvesz ez a törvény a most hatályát vesztő médiatörvényből, egy dolgot nem, és ez föltűnt nekem, érdekelne is a válasz - örülök, hogy az előterjesztő képviselő asszony jelen van és válaszolni tud , hogy ugyan már, egy ilyen nagyon sok r egulát tartalmazó törvény miért pont azt az összeférhetetlenségi szempontot felejti ki a régi médiatörvényből, ami úgy szólt, hogy ha valakinek egy lapban, napilapban vagy hetilapban meghatározó tulajdona, részesedése van, akkor már ne legyen meghatározó r észesedése rádióban, tévében; ha helyi orgánumról van szó, akkor az adott helyen működő rádióban vagy tévében. Szerintem ez egy ésszerű korlátozása volt a médiatörvénynek, a Fideszfrakció annak idején szintén megszavazta. Mindenki megszavazta, hogy ne ala kulhasson ki médiamonopólium. Most miért tűnt el? Ki az, aki szeretne rádiót vagy tévét venni, és meghatározó részesedéssel bír hetilapban vagy napilapban, vagy fordítva, melyik rádió vagy tévé meghatározó részesedésű tulajdonosa kíván lapot vagy hetilapot alapítani, és ugyan már hogyan viszonylik ez a monopóliumok ellen egyébként a törvényjavaslatban nagyon harcosan meghirdetett küzdelemhez? Éppen ezért a 64. számú módosító indítványunk visszaemelné ezt az összeférhetetlenséget. A 201. számú módosító indít ványunk szintén egy elfogadhatatlan gazdálkodási szabályt próbálna megjavítani. A közmédiumok ingatlanvagyona, ugye, rászállt a nagyhatalmú alapra, ennyiben, ha igaz, mint itt elhangzott néhány tréfás hozzászólásban, hogy Szijjártó Péter képviselő úrnak má r leltári száma van a köztelevíziókban (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból.) - igen, egyetértek , akkor őt komoly veszély fenyegeti. Tudniillik, ha leltári száma is van, és a vagyonhoz tartozik, akkor menthetetlenül az alap tulajdonába fog kerülni, és nem t udom, hogy az jóe neki, de zárójel bezárva. (Nyakó István: Nemzeti kincs.) Ámde viszont nem tartalmaz kötelező előírást az új jogszabály, és a pár hete, hónapja elfogadott médiajogszabályok sem arra, hogy a közmédiumoktól lenyúlt médiavagyont legalább ha eladják - világos, hogy eladják, hiszen nem sorolták bele az elidegeníthetetlen vagyonba , akkor nyílt pályázaton kelljen a legjobb árat adónak értékesíteni. Nem, ilyen szabály nincs, nem kötelező a nyílt pályázat, akár meghívásos pályázaton, és oda lehet hívni három darab vállalkozót, és olyan áron adni nekik - a, megjegyzem, Budapest elég jó pontjain lévő MTIs, Duna TVs, rádiós - ingatlanokat, ahogy tetszik. Ezt nyilván egy módosítóval orvosolnánk. Nem pontosan értjük, de talán kapunk választ az előter jesztőtől - mi mindenesetre egy módosítóval orvosolnánk a problémát , hogy miért nem tartozik az archívum az elidegeníthetetlen médiavagyonba. Tán csak már nem akarja eladni valaki? Tán csak nem akarnak ráterhelni valamit? Azt mondták, azért kell az archí vumot központi kezelésbe vonni - és ez önmagában lehet egyébként ésszerű , mert így nagyobb lesz a védettsége. Hát, nagyon nagy védettsége lesz, nem tartozik az elidegeníthetetlen vagyontárgya közé. A 144. ajánlási számú módosító indítványunkban természet esen ezt is orvosolni szeretnénk. Van a módosító indítványainknak egy másik csoportja, ami az akárhogy is, önkényesen értelmezhető gumiparagrafusokat próbálja elhagyni vagy pontosítani. Ezek vérre mennek, tudniillik, ha valaki nagyon pongyolán fogalmaz meg afféle gumiparagrafusban kötelezettséget a rádiók, tévék számára, akkor elég önkényesen értelmezheti azt is, hogy mikor van kötelezettségszegés, mikor lehet a nagyon nagy összegű büntetéseket kiróni. Valóban van egy olyan fideszes módosító indítvány, amit üdvözölni tudok, mert legalább nem kell leperkálni a pénzt, ha valaki a bírósághoz fellebbezett, de ez nem változtat azon, hogy adott esetben lehet, hogy csak a siralomházban ül tovább, mert a halálos ítéletet csak elhalasztják, hiszen a bíróság is csak e zt a jogszabályt fogja tudni figyelembe venni akkor, amikor elbírálja, hogy a Médiatanács jól büntetette, vagy nem.
