Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 7 (58. szám) - A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - PÁL TIBOR (MSZP):
4167 ahhoz, hogy tevékenységet váltsanak, már nem feltétlenül kell a társasház hozzájárulása, illetve a társasháznak kell bebizonyítania, hogy egy majdani tevékenység, mondjuk, olyan zajjal fog járni, ami zavarja a társas házban lakókat. Tehát egy még nem végzett tevékenységről kell előre véleményt mondania a társasháznak, ráadásul, ha ezt megtámadja a tulajdonos, akkor csak bírósági úton lehet ezt elrendezni, addigra pedig már általában a működési engedélyt megkapja az ill ető, és működik maga a tevékenység, és a társasház utána már nehezen tudja ezt a tevékenységet megtorpedózni, vagy nehezen tudja a maga érdekeit érvényesíteni. Ebben komoly ellentmondást látok. Örömmel láttam az első pontot, de azt gondolom, a második nem kimondottan a lakókat védi, hanem sokkal inkább a piaci szereplőket. A jelzálogjogbejegyzés, ami a törvényjavaslat 30. §ában szerepel, az a 3 hónap, bár érthető az a szándék, hogy szeretnék ezt rövidíteni, mégis azt gondolom, hogy ez erre kevés. Hiszen n agyon gyakran kerülhetnek családok olyan élethelyzetbe, amikor kéthárom hónapig nem tudnak fizetni, és már rögtön megtörténhet a jelzálogjog bejegyzése a tulajdonukra. Ráadásul, ha megnézzük, a jelzálogjog bejegyzése - és ezt a Társasházak és Társasházkez elők Országos Egyesületének elnöke, dr. Bék Ágnes küldte el emailben - 12 ezer forint illetéket és 25 ezer forintos ügyvédi ellenjegyzési költséget jelent, ez 37 ezer forint. Ha kiszámolják, tisztelt képviselőtársaim, ha valakinek van valamekkora tartozás a, plusz még a társasház számára ez 37 ezer forintos kiadást jelent, előbbutóbb ezt a költséget is az adott tulajdonosra, az adott lakóra terhelik. Tehát igen nagy összegű terhet kell majd visszafizetnie, ha pedig nem tudja, a jelzálog tovább nő, illetve háromhavonta újra és újra meg lehet ezt tenni, és újra és újra kiadást jelent, s nemcsak az adott lakónak, hanem a társasháznak is költséget jelent. A törvényben lehetőséget adnak a közös képviselőknek arra, hogy míg eddig a szolgáltató cégek végezték a dí jelszámolás érdekében az órák leolvasását, azt most a közös képviselők is megtehetik. Eddig a szolgáltatók valamekkora díjat számoltak föl, itt most a törvényben erről nincs szó. Azt gondolom, ez jelent majd némi problémát, hogy olyan feladatot kapnak, ami t igazából nem fog számukra senki megtéríteni. A törvény megteremti a lehetőséget, hogy a társasházak külső szakembereket vonjanak be a pénzügyi ellenőrzésekbe. Azt gondolom, hogy ez jó, hiszen nem mindig van egyegy társasházban olyan szakember, aki a kül önböző pénzügyekhez megfelelő szinten ért, és akkor lehetőség van most arra, hogy külső szakembert vonjanak be. Tehát összességében azt kell mondanom, hogy jók ezek a javaslatok, de nagyon sok minden van, ami kimaradt a törvénymódosításból, és mint ahogy j eleztem, jó lett volna, ha konzultációt folytatnak a törvény előkészítése során, hiszen akkor ezekről lehetett volna beszélni a szakmai szervezetekkel. Mi az, ami kimaradt a törvényjavaslatból? Például, hogy a nem megfelelően működő közös képviselővel szem ben milyen panasztételi lehetőség van. Vane szervezet, amelyet fel lehet erre szólítani, amelynél lehet panaszt tenni? Nincs tisztázva a tevékenységtől való eltiltás kérdése, vagy csak itt is bírói ítélettel lehet eltiltani valakit ettől a tevékenységtől. Azt sem lehet tudni, hogy korábban valaki már ilyen bírói ítélettel rendelkezik, mégis egy társasháznál jelentkezik mint közös képviselő, nem lehet tudni, hogy vane neki ilyen eltiltása. Sokszor esnek társasházak abba a csapdába, hogy olyat foglalkoztatn ak, akit máshol már bírói ítélettel eltiltottak ettől a tevékenységtől. Aztán aki a társasházat nem az alapszabály szerint működteti, ott valójában a társasház közösségének nemigen vannak lehetőségei és eszközei, hogy hogyan tudja rákényszeríteni, hogy az szmsz szerinti működést folytassa. Valamint a tulajdonosoknak nem engedi a közös képviselő, hogy betekintsenek a gazdálkodással kapcsolatos iratokba. A jogszabály ezt valóban nem teszi kötelezővé, de azt gondolom, hogy jó lenne, hogyha a tulajdonosok számá ra a jogszabály megteremtené ezt a lehetőséget. Ugyanígy probléma, és ez kimaradt a törvényjavaslatból, hogy a meghatalmazások rendszerében kellene rendet csinálni, hiszen nem ritka az, amikor valaki 2030 vagy éppen 40 meghatalmazással megy egy közgyűlésr e, és ezzel a tulajdonosi többséggel, amivel rendelkezik, sokszor fenyegeti a
