Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 7 (58. szám) - A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. KUPCSOK LAJOS (Fidesz):
4163 A javaslat megszünteti a társasházi törvénynek és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénynek a könyvviteli szolgáltatási és könyvvizsgálói feladatkörök ellátása tekintetében felmerülő ellentmondását. A javaslat egyértelművé teszi, hogy az úgynevezett gazdasági ellenőrzést végző, ellenőrzést segítő személy igénybevételéről szóló törvényi kötelezés az éves közgyűlések elé terjesztendő előző évi beszámoló alapján elkészített elszámolás és következő évi költségvetés vizsgálatára vonatkozik. A kormányelőterjesztés a gazdasági ellenőrzést segítő személy kötelező igénybevételé t kifejezetten csak a megfelelő szakképesítéssel rendelkező társasházi tisztségviselő vagy a közösség és a számviteli törvény szerinti szakképesítéssel rendelkező személy között a számvizsgáló bizottsági feladatok ellátására létrejött szerződéssel megbízot t személy hiánya esetére írja elő. A javaslat a korábbi 10 milliós éves pénzforgalmi értékhatárt az 50et meghaladó albetétszám megtartása mellett 20 millióra emeli, mert ez önmagában jelenti a 10 millió forintos bevételt - közös költség, saját hasznosítás , támogatás, hitel , ami az adott évben nagyrészt felhasználásra kerül. A kötelező gazdasági kontrollnak pedig hangsúlyosan a felhasználásra, a kitűzött célnak és a meghatározott feltételeknek való megfelelésre kell irányulnia, amely az 5 milliós kiadás e setében még nem indokolható. E rendelkezéseket már az előkészítés alatt lévő 2011. évi közgyűlések esetében is alkalmazni kell. A társasház közgyűlése a lakóépület rendeltetésének megfelelően megtilthatja a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatát é s hasznosítását, vagy meghatározhatja használatának és hasznosításának szabályait. A közgyűlés a nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használatához a lakhatás nyugalma - így különösen a zaj- és rezgésvédelem, illetőleg a lakókörnyezetet vesz élyeztető más tevékenység megelőzése - érdekében az erre vonatkozó külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével kikötött feltételt tartalmazó hozzájáruló határozatot is hozhat, amelynek azonban tartalmaznia kell a lakhatás nyugalmát tartalmazó magat artások részletezését és indokolását. A javaslat felhatalmazást ad a települési, Budapesten a kerületi önkormányzatnak, hogy városképi vagy kereskedelmi szempontok alapján rendeletben meghatározza a nem lakás céljára szolgáló helyiségek használatának, hasz nosításának, illetve ezek megváltoztatásának módját, feltételeit. A kormányelőterjesztés a társasháztulajdonosok fizetési fegyelmének erősítése érdekében a közös képviselőnek, illetve az intézőbizottság elnökének lehetőséget ad a nem fizető tulajdonostár sakkal kapcsolatosan a hatékonyabb és gyorsabb fellépésre. A javaslat szerint a közgyűlés már a 3 havi közösköltségtartozást felhalmozó tulajdonostárssal szemben is elrendelheti a tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányad ának jelzálogjoggal való megterhelését. A hatályos jogszabály szerint ezt a közgyűlés csak 6 havi közösköltségtartozás fennállása esetén teheti meg. A kormányelőterjesztés szerint a közgyűlés a jelzálogjog bejegyzésének elrendelését már 3 hónapnak megfel elő hátralékonként is megismételheti. A jelenlegi szabályozás ezt a lehetőséget csak 6 havi közösköltségtartozás fennállása esetén biztosítja. A módosítás alapján a közös képviselő, illetve az intézőbizottság köteles közölni és beszedni a tulajdonostársak at terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegén kívül a társasházi törvény 24. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, külön jogszabályok alapján meghatározott szolgáltatások díját is - víz, áram, gáz, távhő , valamint érvényesíteni a közösség ezzel kap csolatos igényeit. A javaslat szerint a közgyűlést, ha a tulajdonostársak annak összehívását kezdeményezik, a törvényben meghatározott határidőn belüli időpontra össze kell hívni, tehát nem elegendő a meghívó határidőn belüli kiküldése. Ellenkező esetben a kiküldött meghívó akár több hónappal későbbi közgyűlési időpontot jelölhet meg, amelyre volt gyakorlati példa, így időmúlás miatt lehetetlenül a tulajdonostársak kérésének teljesítése, és számottevő vagyoni károk keletkezhetnek. A szövegpontosítás feltétl enül szükséges azért is, mert a bíróságok a korábbi megfogalmazást nem egységesen értelmezik. A közgyűlés összehívására vonatkozó 15 és 8 napos határidők a közös
