Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 7 (58. szám) - Egyes cégjogi és társasági jogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP):
4156 kormányzatnak, hogy a közhitelű nyilvántartások vezetésében, a közhitelű nyilvántartások elektro nikus adattovábbításában mennyiben van helyük különböző magáncégeknek. Tehát ha logikusan végigvisszük azt a vonalat, amiért a Ház támogatta a nemzeti adatvagyonról szóló törvényjavaslatot, akkor rögtön felmerülnek kérdések azzal kapcsolatban is, hogy akár a cég, akár az iparjogvédelmi, akár az ingatlannyilvántartásnál az ilyen közhitelű adatok elektronikus továbbításában mennyiben van helyük különböző magáncégeknek. Ami apróbb és inkább technikai kritikai észrevétel, az a 4. §sal kapcsolatos, hogy egész egyszerűen nem látjuk az értelmét annak, hogy a létesítő okiratnak és a létesítő okirat módosításának a Cégközlönyben való közzétételét kívánja a törvényjavaslat előírni. Kötelező egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratot a változásbejegyzéskor előte rjeszteni, tehát valószínűleg praktikusabb lenne nem a létesítő okirat vagy a létesítő okirat módosításának Cégközlönyben való közzétételét előírni, hanem az egységes szerkezetbe foglalt és nyilván a változásokat külön feltüntető okirat benyújtását, Cégköz lönyben való közzétételét kellene elvárni. Azt gondolom, hogy ez lenne egy praktikus megoldás; önmagában a módosításnak a Cégközlönyben való közzététele kevéssé igazítja el például a hitelezőket vagy például az oknyomozó újságírókat. Tehát amíg van - és he lyesen van - az a kötelezettség a változásbejegyzési eljárásoknál, hogy egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratot nyújtsanak be, addig az a logikus megoldás álláspontom szerint, hogy a Cégközlönyben akkor ennek a közzétételét írja elő a jogszabály. És még egy problémánk van ezzel az előterjesztéssel, hogy aggályokat vet fel hitelezővédelmi szempontból, hogy a 8., illetve a 9. §ban a szétváló részvénytársaságoknál, illetve a tőkeegyesítő társaságoknál a szétválási, egyesülési szerződés tervezete, a vez ető tisztségviselők beszámolója, illetve a könyvvizsgálói álláspont megküldése alól felmentést enged, amennyiben a cég ezt a honlapján közzéteszi. Ezt meg lehet adott esetben teremteni, ha van ilyen szándék, de ma nincs olyan rendszer, hogy a hitelezői kör , és adott esetben eléggé bizonytalan kontúrú hitelezői kör számára nyilvánvaló lenne az, hogy melyik az a honlap, vagy mely honlapok azok, amelyeket adott esetben keresni kell. Korrigálom is az előbbi mondatomat, nem is biztos, hogy létezik olyan megfelel ő jogi eszköz, amivel itt ezt a bizonytalanságot fel tudnánk oldani. Tehát álláspontom szerint rendkívül kockázatos a 89. §ban ezek alól a kötelezettségek alól felmentést adni. Ilyen esetekben mind a vezető tisztségviselők beszámolói, mind a könyvvizsgál ói álláspont, mind a szerződéstervezetek nagyon fontos információt jelenthetnek - főleg akkor, hogyha valaki a szürkezónában kíván utazni - a hitelezők számára, éppen ezért hitelezővédelmi szempontból rendkívül aggályosnak tartjuk a 89. §oknak ezt a felm entő lehetőségét. Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Következik Varga László képviselő úr, MSZP, ugyancsak 15 perces időkeret áll rendelkezésére. DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök ú r. Tisztelt Képviselőtársaim! Schiffer képviselőtársamhoz abban mindenképpen csatlakoznék, hogy valóban szerencsésebbek az átfogó módosítások minden tekintetben. Mondjuk, ebben az esetben talán örülhetünk annak, hogy legalább kormányelőterjesztéssel kerül t elénk ez az anyag, és így vélhetően a köröztetés kapcsán az államigazgatásban mégiscsak a megfelelő szakmai munka megtörtént. Egyébként nyilván így van, hiszen alapvetően és többségében pozitív a véleményünk az előterjesztésről. Most nem bocsátkoznék ism étlésekbe, inkább azokat a kérdéseket említeném meg itt, hiszen a négy frakció rajtunk kívül már elmondta a véleményét, amelyekben talán eltérő az álláspontunk vagy más, mint az önöké. Egyrészt a természetes személyek lakóhelyadatának megismerésével kapcso latos kérdéseket tartalmazza az előterjesztésük, illetve a cégeljárás teljes körű elektronizációja megvalósításának az igénye van benne. Ez persze nem maradéktalanul valósul meg szerintünk.
