Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 7 (58. szám) - Egyes cégjogi és társasági jogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. MOLNÁR ATTILA (Fidesz):
4152 elvégző cég tagjaként egyszerűen részesei voltak egy ilyen alvállalkozói láncolatnak, amelyben gyakorlatilag a fő, csúcson álló fél a munka elvégzését követően lényegében köddé vált, sok esetben annak tulajdonosaival együtt, és a csődeljárások legtöbb esetben nem vezetnek eredm ényre, a felszámolási eljárás pedig már a fizetésképtelenség esetére kínál egy olyan lehetőséget, hogy végül is legalább részben kielégítést nyerhessenek a bajba jutott hitelezők. Ezt a rendszert nagyon komolyan most már több éve válság sújtotta övezetnek kell felfogni és tekintetni, hiszen most már tipikus az, hogy szinte egy éven belül sem fejeződik be, vagy legalábbis sok esetben egy éven belül nem fejeződik be egy ilyen felszámolási eljárás, aminek gyakorlatilag drámai következményei vannak két szempont ból. Egyrészt a hitelezők addig lényegében nem bírják már finanszírozni ezt a rettenetes terhet, ami a kint rekedt tartozásuk meg nem térüléséből fakad, másrészt pedig idő nyílik arra, hogy a tőkejavakat, vagyonfedezetet a tulajdonosi kör a jogerős bíróság i döntésig lényegében jogszerű, jogszerűnek tűnő vagy kevésbé jogszerű ügyletekkel elvonja. Tehát mindenképpen üdvözlendő a cél, hogy gyorsuljon az eljárás, tehát ha ez a gyorsítás lehetőségéhez juttatja a rendszert, akkor üdvözlendő. Nyilván össze kell kö tni ezt azzal az egyébként örömteli fejleménnyel, hogy a bírósági rendszer a költségvetési törvény mostani szakaszában úgy tűnik, hogy megkapja végül is a 9 milliárd összegnek, amit javasoltam, legalább egy részét, tehát 3 milliárd forintot, éppen Répássy államtitkár úr előterjesztésében. Ez nagyon fontos, hiszen pontosan az ilyen válságövezetekben a jogkereső személyek, szervezetek és gazdálkodók, elsősorban a magyar tulajdonosú vállalkozások itt találhatják meg azt a túlélési lehetőséget, amellyel bizony élniük kell. Tehát az előterjesztésnek összességében mind az indokolása, mind pedig a tartalma elfogadható, nyilván legfeljebb a kérdést lehet föltenni, hogy miért nem szerepelt ez, mondjuk, korábban az előterjesztések sorában, hiszen sok más egyéb olyan j avaslat is a Ház elé kerül, amellyel talán még várni lehetett volna, vagy egyáltalán nem kellett volna ilyen döntést hozni, például olyan jogkorlátozó szabályok törvényi erőre emelése, amelyeket még a Gyurcsányrendszerben alkottak. De mindenképpen ez a jo galkotási szándék támogatandó, a Jobbik ezt támogatni fogja. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Molnár Attila fideszes országgyűlési képviselő következik, ugyancsak 15 perc áll a rendelkezésére. DR. MOLNÁR ATTILA (Fidesz) : Kö szönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim egy picit megkönnyítették a dolgomat, államtitkár úr is, Bohács képviselőtársam is és Gaudi képviselőtársam is, mert nagyrészt a törvényjavaslat lényegi elemeit elég részletesen és behatóan ismertették, illetve annak a hátterét is, hogy miért van erre a törvényjavaslatra szükség. Mégis, igyekszem nem ismétlésekbe bocsátkozni, de engedjék meg, hogy a törvényjavaslat egykét olyan elemét próbáljam megerősíteni, ami elhan gzott, illetve ami a törvényjavaslat lényegi elemeit illeti. A T/1810. számú törvényjavaslat az egyes cégjogi és társasági jogi tárgyú törvények módosításáról szól. Az első olvasatra technikainak tűnő változások nagyon is lényeges, a cégbíróságok, a céginf ormációs szolgálat és a gazdasági élet szereplői által is várt módosításokat jelentenek. A törvényjavaslat öt, a cégek működését érintő alapvető törvény módosítását tartalmazza, ezek a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szól ó 2006. évi V. törvény; az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény; a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény; a tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény; valamint a csődel járásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény. A törvényjavaslatban foglaltak alapvetően három célt tűznek ki, egyrészt a természetes személyek lakóhelyadatainak megismerésével kapcsolatban felmerült anomáliák kezelését, másrészt
