Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 7 (58. szám) - Egyes cégjogi és társasági jogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. MOLNÁR ATTILA (Fidesz):
4153 a cé geljárás teljes körű elektronizációjának megvalósítását, harmadrészt pedig a már korábban idézett 2009/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést. A természetes személyek cégjegyzékbe bejegyzett lakóhelyadatai egészen 2009. december 11ig a cégnyilvánosság alapelvének korlátozástól mentes érvényesülése alapján egyenlő feltételek mellett megismerhetőek voltak mindenki számára. A 2009. évi CXXI. törvény azonban módosította a cégtörvény 10. §át, és bevezette a lakóhelyadatok differenciá lt megismerésének korlátját. A lakóhelyadat továbbra is a cégjegyzék része maradt, azonban ezen adatok megismerésének korlátlansága megszűnt, a megismerés módját eltérően szabályozták a közfeladatot ellátó személyek - például bíróság, ügyészség, nyomozó ha tóság, más közigazgatási szerv s a többi - és a közfeladatot ellátókon kívül esők vonatkozásában. A közfeladatot ellátó személyek közfeladataik ellátása érdekében erre irányuló külön kérelem benyújtása nélkül, automatikusan ismerhetik meg továbbra is a lak óhelyre vonatkozó adatokat, ezzel szemben a közfeladatot ellátókon kívül esők tavaly december 11e óta csak a céginformáció iránt benyújtott kérelem alapján szerezhetnek tudomást a természetes személyek, például tagok, vezető tisztségviselők, felügyelőbizo ttsági tagok lakcímadatairól. A kérelemben vagy a kérés törvényes jogcímét kell megjelölni, vagy az érintett személy hozzájárulását kell beszerezni és bemutatni. A céginformációs szolgálat az egyéb személyi körbe tartozók esetében az adatszolgáltatás időpo ntját és a kért adatokat regisztrálja, ami alapján bármikor visszakereshetővé válik az adatot felhasználó személye. A jelenleg még hatályos szabályozás szorgalmazói a korlátozást azzal indokolták, fontos közérdek, hogy a nyilvánosság követelménye ne okozzo n indokolatlan kiszolgáltatottságot azok tekintetében, akikről az adatok szólnak. Az akkori változás kezdeményezői a rosszhiszemű adatkérést akarták kordába szorítani. Azt, hogy még mit szerettek volna elkerülni, Gaudi képviselőtársam, azt gondolom, elég j ól megvilágította, illetve látjuk, hogy arra hivatkoztak még, hogy olyan indokolatlan adminisztrációs terhet róttak az eljáró cégbíróságokra és céginformációs szolgálatokra, ami miatt fontosnak tartották ezt a rendelkezést, ennek a törvénynek az elfogadásá t. A törvényjavaslat a közérdekű nyilvánosság elvének mindenféle korlátozástól mentes érvényesítése, a forgalom biztonsága, a hitelezői érdekek érvényesülése, valamint az adminisztratív terhek csökkentése érdekében ismételten módosítja a cégtörvény 10. §á t, és ezzel 2010. december 31ével újból biztosítja, hogy a természetes személyek lakóhelyadata mindenki számára egyenlő feltételek mellett, erre irányuló külön kérelem nélkül megismerhetővé váljon. (14.50) Ezzel gyakorlatilag visszaáll a 2009. december 11e előtti korlátlan megismerhetőség. A törvényjavaslat ennek érdekében módosítja a cégtörvény más érintett szakaszát is, amellyel lehetővé válik a tagok, a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok, a könyvvizsgálók s a többi lakcímadatainak kerü lő utak nélküli megismerhetősége. Mindez azt jelenti, hogy mind az ecégjegyzékben, mind pedig a cégkivonatokban, cégiratokban, például a társasági szerződésben, az alapszabályban és a Cégközlönyben közzétett végzésekben is külön kérelem nélkül automatikus an megjelennek majd a lakóhelyre vonatkozó információk. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat rendelkezik a cégbejegyzést elutasító végzés ellen benyújtott fellebbezést elbíráló jogorvoslati eljárás elektronizációjáról is. Itt elhangzott már Bohács képv iselőtársamtól is, hogy az elektronikus cégeljárást cégbíróságokon 2005. január 1. és 2008. július 1. között fokozatosan valósították meg. Ennek a folyamatnak a záróaktusa tulajdonképpen a másodfokú eljárás elektronizációja, ami azt jelenti, hogy a cégbeje gyzési kérelmet elutasító végzést a Fővárosi Ítélőtábla, amely a fellebbezés elbírálására kizárólagosan illetékes, elektronikus eljárás keretében bírálja el. Ez azért is fontos, mert ennek következtében a fellebbezések intézése jóval gyorsabbá válik, a bír óság adminisztrációs terhei pedig csökkennek. Ezen módosítás, szemben a törvényjavaslatban foglalt egyéb módosításokkal, amelyek már 2010. december 31. napján alkalmazandóvá válnak,
