Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 7 (58. szám) - A Bethlen Gábor Alapról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
4130 a benyomásaim, mert azt látom, hogy az a szakmai aprómunka, ami ezt a javaslatot tartalommal töltené meg, hiányzik mögüle. Egyelőre azt látom, hogy egy gazdasági előterjesztés, egy alapvetően gazdasági témájú előterjesztés fekszik előttünk, de a legnagyob b káosz most a kormány minisztériumai között éppen a két gazdasági tárcánál van. Még kialakult struktúrájuk sincs a minisztériumoknak, folyamatosan adjákveszik egymás között a hatásköröket, és ez bizony erős kétségekkel tölt el engem. De hogy belemenjünk rögtön itt a részletekbe is: Kőszegi Zoltán és Potápi Árpád János fideszes képviselőtársaim arról beszéltek, hogy végre rendszerbe vannak foglalva a források, egy helyre összpontosulnak a forrásfelhasználások, könnyebb lesz ezt az ügyet ilyen módon kezelni . Én azt látom az eddigiekből okulva, hogy az önök számára ez elsősorban PRszempontból fontos, mert jól kommunikálható, nagy számokat tudnak egyszerre megjeleníteni a közvélemény előtt, és ezeket felmutatják, élnek, gyakran élnek a nemzeti retorika erőtel jesen használt eszközeivel, azonban hiányzik mögülük a tartalom. (13.00) Gondoljunk csak arra, amikor itt a törvényjavaslatban rendelkeznek arról, hogy turisztikai, idegenforgalmi, vendéglátóipari tevékenységet támogat majd a magyar állam a határ túloldal án, kérdezem én önöket: mi változott az előző kormányhoz képest ezen a téren az új kormány kormányzása alatt? Hát, tisztelt képviselőtársaim, az égvilágon semmi! Ilyen jellegű törvényi előterjesztéseket nem láttunk, egyik gazdasági minisztérium előterjeszt ésében sem láttunk még erre vonatkozó szakmai anyagokat megjelenni, nem látjuk azt, hogy ezen a téren önök egyáltalán megértenék a probléma lényegét, és elszakadnának attól, ami az eddigi hibás gyakorlatot jelentette. Nem látjuk azt, hogy a Magyarországot érintő országimázsban bármilyen változás állna be. Beszélhetünk mi itt arról, hogy támogatjuk a turisztikát, de ezek üres szavak maradnak addig, amíg önök nem hozzák meg azokat a szakmai aprómunka körébe tartozó lépéseket, amelyek valóban egy gazdasági fel lendülést hoznának ezen a területen. Itt csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy az elmúlt húsz évben például Magyarország fővárosának - de ez számos határ menti régióra, amelyeknek most esélyük lenne együttműködni a határokon túli magyarsággal is a turiszt ika, idegenforgalom szintjén - gyakorlatilag elhalt az idegenforgalma a szomszédos országokhoz képest is, mert egész egyszerűen nem történt semmi. Itt két kulcsszó van, amit a kormánynak szem előtt kellene tartania. Az egyik az ismertség, a másik a bizalom . Uraim! Ahhoz, hogy meg tudjuk szólítani a külföldi turistákat, a potenciális turistajelölteket, erre a két dologra építeni kellene. Először is olyan nyelvet kell beszélni, amit a külföldiek is megértenek, és itt most nem arról beszélek, hogy a német turi stákhoz németül szóljunk, hiszen ez egy alapkövetelmény. Az lenne ennek a lényege, hogy lehetőség szerint azokon a fórumokon, olyan módon célozzuk meg a turistákat, hogy azok valóban odataláljanak az általunk kijelölt, megjelölt turisztikai célpontokra; ol yan határon túlnyúló együttműködésre lenne szükség, amely képes lenne megszólítani egy kellő vásárlóerővel bíró nyugateurópai vagy amerikai turistát is akár, és arra sarkallni, hogy a határ innenső és túlsó oldalán egyaránt vegyen igénybe különböző turisz tikai szolgáltatásokat. Nagyon sokszor olyasmire kell gondolni most a hétköznapok szintjén, hogy megszáll Magyarországon egy wellnessszállóban, de átmegy a határ túloldalára, mondjuk, a Vajdaságba, és ott befizeti a gyermekét egy lovardába vagy egy hegyi kirándulásra. Gyakorlatilag ez így, együtt lenne egy olyan értelmes programtervezet, egy olyan gazdasági alappal rendelkező terv, amelyet gyakorlatilag most itt teljesen hiányzónak látunk a kormány előterjesztései között. Én nem is azt kérem számon, hogy e gy törvényjavaslaton belül oldjunk meg mindent. Én azt kérem számon, hogy a szakpolitika, amely megalapozná ezeket a döntéseket, és amely gazdasági erőt lenne képes felmutatni a másik oldalon, az hiányzik mögülük. Egész egyszerűen ez ügyben nem történt sem mi. Nem történt semmi Magyarországon még érdemben az épített környezettel kapcsolatban. Önök ugyan elfogadtak egy törvényt, de az is alapvetően arról szól, hogyan pateroljuk ki a hajléktalanokat
