Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 5 (32. szám) - Az Állami Számvevőszék 2009. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 2009. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SESZTÁK OSZKÁR, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
388 például, hogy 1989 óta van hatályban ez az ominózus alkotmán yos normaszöveg, miközben Európa elment mellettünk. Nincs még egy olyan számvevőszék Európában, az Európai Unióban, amelynek ilyen régi, még állampárti eredetű a számvevőszéki törvénye. A Számvevőszéknek nincs versenytársa Magyarországon, nem úgy vizsgál, mint a példaképként már említett NAO, a National Audit Office az Egyesült Királyságban, amelyik a piacon versenyez a Big Fourral és másokkal. Nincs versenytársa, és ez a versenytárs nélküli helyzet talán egyfajta elkényelmesedést idézett elő a számvevőszék i tevékenységben. Én ezt az elkényelmesedett állapotot szeretném a kritikai megjegyzéseimmel megváltoztatni és arra biztatni az Országgyűlést, hogy ezt a jelentést most ne fogadja el azért, hogy a problémákat mielőbb orvosolni lehessen. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megköszönöm képviselő úr felszólalását, és megadom a szót Seszták Oszkárnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó. SESZTÁK OSZKÁR , a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tiszte lt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én is azok közé a képviselőtársak közé tartozom, akik újak a Házban, ezért elnézést kérek, az időérzékem nem volt megfelelő, és bár hajszállal, de lekéstem az előre jelzett felszólalásom. Azt viszont megtanultam, hogy a parlament i tevékenységet és a munkát nem órabérben mérik, ezért nem fogom kitölteni a rendelkezésemre álló időkeretet, viszont kérem, hogy engedjenek meg nekem néhány nagyon fontos megállapítást. Támogatjuk az Állami Számvevőszék jelentésének az elfogadását, elsőso rban azért, merthogy a közpénzek hatékonyabb felhasználását ígéri az ÁSZ új elnöke, s mivel egy új vezetőről van szó, ebben az ígéretében, ebben a vállalásában méltán bízhatunk. Fontos megállapítás a jelentés elfogadásának a támogatásában, hogy olyanfajta tevékenységről van szó az Állami Számvevőszék esetében is, ami törvények által szabályozott, és ilyen értelemben természetes a kontinuitás, az, hogy a jelentések éves ciklusok szerint készülnek, és az előző jelentés elfogadásáról a törvény szerint az új ve zetésnek kell rendelkeznie, azt be kell terjesztenie, de a 2010es jelentés nyilvánvalóan másfajta tevékenységről fog majd beszámolni, mint amit a 2009es jelentésben tárgyaltunk, tárgyalunk, illetve láttunk. Nagyon fontos az a megállapítás, ami miatt támo gatjuk a jelentés elfogadását, hogy az Állami Számvevőszék komoly kritikával - ez kiderül a jelentésből is - illette a vagyonkezelő tavalyi tevékenységét. Nagyon fontos megállapítás, ami miatt támogathatjuk a 2009es jelentés elfogadását: az olvasható ki a jelentésből, hogy új zárszámadási gyakorlatra van szükség, és új vezetésről lévén szó, ezt a 2010es jelentést olvasva a 2011es jelentésben majd viszont is fogjuk látni. (10.50) Nagyon fontosak persze a számok, amelyek jellemzik egy ilyen nagy szervezet tevékenységét. És csak egy számot engedjenek meg: a 2009ben közreadott jelentésében az ÁSZ közel 700 javaslatot tett, amelyeket mintegy 650 szervezetnél végzett helyszíni ellenőrzés lefolytatásával fogalmaztak meg. Még egy számot, amely egyfajta statiszti kai mutató, de azt gondolom, hogy jelzi, hogy 2009ben is sikerült a hatékonyságot javítani: ez a bizonyos 1003 nap, amivel kevesebb volt az ellenőri napok száma, ugyanakkor viszont a jelentések száma nőni tudott. Fontos szervezeteket vizsgált az ÁSZ az el őző évben: az MNB Zrt.t, az MTIt, a Fővárosi Önkormányzatot, a kerületi önkormányzatokat, és azt gondolom, hogy ezek a jelentések is fontos tanulságul szolgáltak ezeknek a szervezeteknek, annál is inkább, merthogy az önkormányzatoknál is jelentős ellenőr i tevékenységet végzett az Állami Számvevőszék. A számvevőszéki jelentések 78 százaléka a helyi önkormányzatokról készült, 16 jelentős nagyságrendű költségvetéssel, vagyonnal rendelkező önkormányzatról, íg y elmondhatom, a