Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 1 (56. szám) - Az ülésnap megnyitása - A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GULYÁS DÉNES, a kulturális és sajtóbizottság előadója:
3743 mind a technológiai környezet, mind a főként európai jogi szabályozás, mind a médiafogyasztók szokásai, mind pedig a terület gazdasági feltételei alapjaikban változtak. A közel más fél évtizedes szabályozás tehát tovább fönt nem tartható, azt a megváltozott körülményekhez és elvárásokhoz kell igazítani. A második lényeges szempontunk az volt, hogy a javaslat kellő határozottsággal és eréllyel lép fel a gyermekek és a családok védelmé ben. Gyermekeink fokozottan vannak kitéve a média káros hatásainak, így rászorulnak arra, hogy a közösség, a jog erejét is bevetve védje, óvja őket, miközben nem tagadhatjuk, hogy a modern médiának és hírközléstechnikának vannak hasznos és értékes részei i s, sőt többségükben ilyenek. A szabályozás több ilyen elemet is tartalmaz, ezek életbe léptetése pedig nem tűr további halasztást. Harmadik érvünk: a közszolgálati média szabályozásának megújítása végre érdemben megtörténhet. Felszámolható az a méltatlan h elyzet, hogy tucatnyi testület másfélszáz tagja vergődik döntésképtelen állapotban, gazdaságilag veszélybe, tartalmilag pedig vesztes helyzetbe sodorva a közmédiumokat. Az új szabályozás lemetszi a párhuzamosságokat, együttműködő, kooperatív és egyszerűbb intézményrendszert hoz létre, valódi vagyon- és frekvenciagazdálkodással, amely egyben gazdaságosabb is. A negyedik indokunk az volt, hogy a hatósági szabályozás, illetve a piacvédelmi és korlátozási rendelkezések az európai szabályozási elvárások keretei közé helyezik a médiavilág működését. Az Unió tagjaként kényszerűség, szükségszerűség és nem mellesleg hasznos is az európai szabályozások átvétele ezen a területen. Ezen négy szempont alapján vizsgáltuk a javaslatot, és úgy találtuk, hogy megfelel azon l egfontosabb elveknek és értékeknek, amelyek a polgárikonzervatív pártok számára támogatandóak. Döntésünk azonban nem pusztán politikai, hanem szakmapolitikai és gazdasági szempontú is volt. A sajtószabadság védelme, illetve a közmédiumok normatív szabályo zása bevezetésének megjelenése a javaslatban is a törvénytervezet támogatását indokolta. Olyan javaslat fekszik előttünk, amelynek elfogadása megerősíti a sajtó szabadságát és függetlenségét, erre pedig végén engedj van az újságírótársadalomnak és a médiu moknak is, a közmédiumok normatív finanszírozásának bevezetése pedig nem teszi kiszolgáltatottá az adóforintokból fenntartott intézményeket. Az előző rendszerben a kereskedelmi tévék szerződést kötöttek az ORTTvel. Ebben súlyos kikötések voltak a tartalom mal kapcsolatban, különösen az RTL Klub és a TV2 számára. Azt ígérték, családi tévét csinálnak, ez volt a kiírt pályázat elnyerésének feltétele. Ezek a csatornák ezzel szemben, amint az tapasztalható, többnyire a brutalitást, az erkölcstelenséget, obskúrus misztikát és egyéb káros tartalmakat sugároztak, sorozatosan áthágták saját ígéreteik korlátait és a kiskorúak védelme érdekében támasztott elvárásokat, például úgy, hogy az ajánlott életkor tekintetében alacsony kategóriába soroltak káros tartalmú műsoro kat. Az akkori ORTT alkalmatlan volt ezen problémák kezelésére. Lehetetlenné válik a jó erkölcsbe ütköző tartalmak sugárzása is, az ez ellen vétőt törölhetik a regisztrációból. A közszolgálati médium. Az előző rendszerben a köz szolgálatával szemben támasz tott elvárás az volt, hogy hatással legyen a kereskedelmi médiára, emelje annak színvonalát. Ez, mint látjuk, nem következett be, sőt éppen ennek ellenkezője figyelhető meg. A Közszolgálati Tanács, az általa megfogalmazott kódex az azokat be nem tartókat s úlyosan szankcionáló eszközrendszere révén sokkal szorosabb kapcsolatot tart a közszolgálati tartalmakat sugárzókkal. A közszolgálati részvénytársaságok vezetőit a közszolgálati kódex előírásainak megsértése esetén elbocsátják. Korábban hasonló döntés megh ozatala egy évig is eltarthatott. Európai példák igazolják, hogy a közszolgálati tévé elnökeit a kormány jelöli ki. Az új törvény tehát annak a normális helyzetnek a visszaállítása, amelyet a szocialistaliberális kormányoknak sikerült eltorzítani. Kérem k épviselőtársaimat, hogy a kulturális és sajtóbizottság többségi véleményéhez hasonlóan támogassák a törvénytervezetet. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
