Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 1 (56. szám) - Az ülésnap megnyitása - A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - MANDUR LÁSZLÓ, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3744 ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Mandur László k épviselő úrnak, aki a kisebbségi véleményt ismerteti. Parancsoljon, képviselő úr! (9.20) MANDUR LÁSZLÓ , a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előbb elhangzottakhoz képest az ért van kisebbségi vélemény a bizottságban, mert más az álláspontunk, és mi mást olvasunk ki a törvény szövegéből, mint amit egyébként a különféle beszédekben egyébként hallani lehetett. Ezért aztán a kisebbségi vélemény több ponton is megfogalmazódott. Az egyik egy eljárási kérdés, amit most már szinte unalomig kell ismételnünk, ami a média világával összefüggő törvényhozást illeti, hogy szinte csapásszerűen nyújtják be a törvényjavaslatokat, esélyt sem adva nem csak a parlamenti képviselőknek, frakcióknak arra, hogy alaposan fel tudjanak készülni, főleg egy olyan jogszabály beterjesztésénél, amit az előterjesztő képviselő asszony is hangsúlyozott, hogy micsoda jelentőséggel bír, és valóban 228 paragrafusa van, és 174 oldalon taglalja a különféle szakaszoka t, hogy egyáltalán vane esély, hogy alaposan át lehessen nézni. Ez még hagyján, de még a szakmát sem kérdezik meg, hiszen az lenne a minimumkövetelmény egy civilizált demokráciában, főleg az ilyen törvényeknél, hogy megkérdezzük a szakmát és megkérdezzük a tudományt is, hogy mi a vélekedése erről, de nyilvánosan. Tehát nem füstös helyiségekben, kiválasztott körrel ülünk le diskurálni, hanem ez egy valóban nyilvános vita keretében bonyolódik le, ami nyilván persze egy picit időigényes történet, de a demokrá cia egy olyan dolog, hogy időigényes. Ennyiben biztosan van különbség a diktatúrák és a demokráciák között. Nos, ezt nem is ragoznám tovább, mert ezt önök már ismerik, hiszen fél éve majdnem minden beterjesztett javaslatnál elmondtuk, de itt is el kell mon danunk, és ezt erősen kifogásoltuk. A közmédium pártatlanságának a felszámolása történik lényegében, és nem arról van szó, hogy a függetlenségük növekedett volna, hiszen annyi valóban megtörténik, hogy az államtól függetlenné vált a közmédiumok sora, viszo nt a párttól nem vált függetlenné, hiszen ha megnézik a szerkezetét ennek a törvénynek is, hogy milyen irányítási és felügyeleti rendszert ismétel meg, amit már egyszer már a médiatörvény módosításánál nyáron elvégzett egyébként a Fidesztöbbségű Országgyű lés, megállapította, hogy itt a Fidesznek van befolyása a jövőt illetően, nem is akármilyen időszakra, hanem ciklusokon átívelő módon: vagy abszolút többséget, vagy döntő többséget tud adni a médiatestületekben, az irányító testületekben, a közalapítvány k uratóriumában, és még sorolhatnánk. Tehát itt a szónoki beszédek nem stimmelnek azzal, ami egyébként a törvényi rendelkezésekben tervbe van véve, és ezt mi természetesen kifogásoltuk. Egyfajta cinizmusnak is ítéljük meg azt, amit a 82. §ban lehet olvasni egyébként a törvényjavaslatban, ami pont a függetlenségről szól: független az államtól, független a gazdasági szereplőktől. Talán illene beírni azt, hogy a pártoktól is függetlenné kellene tenni. Ezt óvatosan kihagyták, hiszen a továbbiakban minden rendelk ezés viszont azt hozza, hogy Fideszfüggővé tesszük a közmédiumokat. A hírek központosításának a kérdését kifogásoltuk, hiszen ezzel a maradék önállóságát is el fogják venni a Magyar Televíziónak, a Magyar Rádiónak és a Duna TVnek, hiszen ezentúl a Magyar Távirati Irodán keresztül kapják meg azt a hírszolgáltatást, amit lényegében nekik kötelező átvenni a törvény szerint. Mi azt értjük, hogy egy hírközpontból egyszerűbb kontrollálni azt, hogy mi szól a közmédiumok során napról napra, óráról órára. Hármat k ontrollálni sokkal nehezebb kérdés, úgyhogy gyámság alá kellett helyezni az állítólag független Magyar Televíziót, Magyar Rádiót és a Duna Televíziót az MTIn keresztül. A gazdasági gyarmatosítás is tovább folytatódik, ahogy ezt már többször hangsúlyoztuk, hiszen itt számunkra teljesen értelmezhetetlen, hogy azt mondják, hogy a normatív finanszírozás most kiteljesedett a médiumoknál, miközben a valóság az, és ez van a rendelkezésben, hogy nincs benne normatív szabályozás. Eddig legalább meghatározott módon osztoztak a közpénzeken, a Magyar TV,
