Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 30 (55. szám) - Egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz):
3686 rongálás is minősített esetté vált. Itt pedig lehet azzal magyarázni, hog y az emberi életet, a testi épséget sértik vagy veszélyeztetik ezek a magatartások, azokban az esetekben, amikor mondjuk, fénysorompó alkatrészeit rongálják meg - ugyanígy a lopásnál is bejött - vagy lopják el, és ide is bejöhet az, hogy műtárgyakat rongál nak meg, tesznek tönkre. De itt felsorolhatóak ezek az úgynevezett másodlagos jogi tárgyak. De tisztelt Országgyűlés, hol van ez a másodlagos jogi tárgy a falfirka elhelyezésénél? Mi az a jogpolitikai indok, amely ezt a rongálási cselekményt kiemeli az öss zes többi közül? Őszintén szólva, várnék erre egy választ, mert én magam nem tudtam megtalálni ezt a másodlagos jogi tárgyat, ami indokolhatja azt, hogy ez a magatartás miért több, miért veszélyesebb a társadalomra, mint mondjuk, a köztéri bútorok megrongá lása vagy a közösségi közlekedési eszközök megrongálása. (Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A 7. ajánlási pontban foglalt javaslatról egy későbbi felszólalásomban fogok szólni, mert sajnos az időkeret eddig engedte , hogy beszéljek. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Megadom a szót Nagy Gábor Tamás képviselő úrnak, Fidesz, ugyancsak 6 perces időkeretben. DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előtt em szóló fölszólalónak részben válaszolva szeretném elmondani, kicsit talán felidézve az elmúlt éveket, hogy nemcsak az elmúlt ciklusban, hanem már a kettővel megelőző ciklusban is, 2004ben is és 2008ban is valóban tettem egy módosító javaslatot, egy tör vényjavaslatot a Btk. módosítására; mert már akkor is úgy gondoltam, hogy az a jelenség, amit ma graffiti néven nevezünk, a falfirkák általános gyakorlata oly mértékig elviselhetetlenné fokozódott, hogy valamit a jogalkotónak ebben a kérdésben tennie kell. Képviselő úr az előbb említette, hogy nem érti a jogpolitikai célt. Én szeretném világossá tenni a jogpolitikai célt. Azt gondolom, hogy a falfirkák és az azokkal okozott szellemi, anyagi kár olyan jelentős, olyan nagy társadalmi méreteket öltött, adott e setben milliárdos károkozásokra rúg ezeknek az összege, amely ellen már valamit tenni kell. Úgy látom, hogy a büntető igazságszolgáltatás hagyományos rendszere e tekintetben csődöt mondott. Gyakorlatilag nemigen hallunk elítélésekről, és az ezzel kapcsolat os jogi szabályoknak, a rongálással kapcsolatos általános szabályoknak, úgy tűnik, nincs kellő visszatartó ereje, legalábbis erre az elkövetési formára nézve. Amit tehát a mostani módosító javaslatom, ez a bizonyos 10. ajánlási pontban szereplő módosító ja vaslat céloz, az az, hogy világossá tegye a jogalkotó, hogy mit tart társadalomra veszélyes magatartásnak, mi az a káros deviancia, amelyet már nem fog elviselni, amelyet nem akar eltűrni a jövőre nézve, amelyben tehát a rend és a rendetlenség közötti hatá rvonalat egyértelműsítjük. Azt gondolom, hogy nem kell hosszan magyarázni, ha valaki az utcán jár, akkor ezt pontosan láthatja, hogy ez ma már nem pusztán fővárosi kérdés, de a legkritikusabb helyzetek talán éppen Budapesten alakultak ki. 2008 márciusában például graffitisek egy csoportja kisiklatott egy villamost, majd ezt követően bandaszerűen megtámadták, és ahogy a saját szóhasználatukban mondják: szétírták a villamost. Ezzel egyébként nemcsak graffitis cselekményt követtek el, hanem egyéb károkozást, k özlekedési veszélyeztetést is. Talán őket el is fogták a rendőrök, ha jól emlékszem a híradásokból, ám a többi egyéb és ma már egyre szervezettebb és egyre nagyobb méreteket öltő graffitis elkövetőket nemigen keresik, nemigen fogják meg, nemigen tudatosítj ák ezekben a fiatalokban, hogy mindaz, amit elkövetnek, az bizony veszélyes és káros a társadalomra. Tehát, ha szeretném egy mondatban összefoglalni, a társadalomra való veszélyesség tudatosítása és egyértelmű megfogalmazása ennek a törvényjavaslatnak a cé lja. Mostanában sokat hallani arról, hogy micsoda egy drákói szigor lenne az, ha a graffitisokat börtönbe zárnák. Fiatalok, az önkifejezés ezen módját használva nem követnek el akkora nagy