Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 4 (31. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
346 szabályain. Tehát ezt sem látom e miatt az ok miatt feltétlenül indokoltnak. Úgy gondolom, hogy bőségesen elegendő a jelenlegi 243. § c) pontjának a megtartása, elegendő mozgástér, elegendő döntési potenciál, az elszámoltatást bőven segíti, és úgy gon dolom, hogy 206 ezer euró érték fölött igenis le kell folytatni a közbeszerzési eljárást. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Schiffer András képviselő úr kö vetkezik, az LMP képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr! DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Itt a nagy tavaszi, nyári törvényhozási hadjárat után újra a kormánytöbbség cinizmusával kerültünk szembe. Termé szetesen azokból az érvekből, amiket Papcsák képviselőtársam elmondott, egy szó sem igaz. Azok az érvek, amelyek ennek a törvényjavaslatnak az indokául fel lettek hozva, arcátlan, cinikus érvek. Ezt pontosan tudják önök is. Menjünk sorban! Először is nézzü k meg világosan, hogy mi a szerepe a közbeszerzésnek, a közbeszerzési eljárásnak akkor, amikor jogi szolgáltatásokról van szó. Önök pontosan tudják, sőt Papcsák képviselőtársam tudja a leginkább, hogy az elmúlt évek különböző botrányos ügyei - Budapest Air port, BKV, sorolhatjuk tovább , ezeknek az ügyeknek a középpontjában pontosan jogi szolgáltatások álltak, hogy az elmúlt évek különböző korrupciógyanús ügyei pontosan azt fedezték nagyon sokszor, hogy jogi szolgáltatásokon, ügyvédi irodákon keresztül prób áltak meg közpénzeket kitalicskázni. (20.00) Ráadásul pontosan az elmúlt évek botrányai világítanak rá arra, hogy az eddigi és most az önök által kiselejtezni kívánt szabály sem elégséges. Az elmúlt évek botrányos ügyei pontosan arra mutattak rá, hogy amik or különböző köztulajdonban álló cégek, közhatalmi szervek ügyvédi irodákkal állapodnak meg, akkor éppen az önök által a törvényjavaslat indokául felhozott érvek - a bizalmi elv, nem sorolom tovább - szolgálnak alapul arra, hogy valójában ügyvédi irodákon keresztül túlszámlázzanak, közbeszerzési értékhatár alatt kötnek olyan szerződéseket, amelyek nyilvánvalóan szükségtelenek egy minisztérium, szükségtelenek például egy közlekedési vállalat számára, és csak arra jók, hogy tulajdonképpen egy meghatározott kl ientúrát hizlaljanak. Arról van szó, hogy amennyiben - azt kell mondjam - ezt a pici féket, amelyet jelenleg a közbeszerzési törvény hatályon kívül helyezni kívánt passzusa jelent, ezt is meg akarják semmisíteni, akkor gyakorlatilag korlátlan tér nyílik ar ra, hogy jogi szolgáltatásokon keresztül közhatalmi szervek, köztulajdonban álló cégek az éppen aktuális többség klientúráját hizlalják dagadtra. Miért állítom azt, hogy ráadásul nem is tipikus jogi szolgáltatásokról van szó? Nézzük meg, hogy milyen összeg ekről beszélünk! A közösségi értékhatár, amely fölött a jelenleg hatályos szabályok alapján le kell folytatni a közbeszerzési eljárást, 193 euró. Ha megnézzük, hogy a hatályos közbeszerzési törvény 38. §a alapján milyen típusú, tipikusan ügyvédi ügyletekr ől van szó, akkor azt látjuk, ahogyan a képviselőtársam is utalt már rá, hogy általában véve nagyjából, ha havi átalánydíjazásról beszélünk, nagyjából 1 millió forint értékű havi átalánydíjazás, ha sikerdíjról van szó, akkor körülbelül 50 milliós sikerdíj az, ami fennforog. Ha éves szintre kivetítjük a havi átalánydíjazást, akkor is elmondhatjuk bátran, és ha a sikerdíj összegét nézzük, akkor is, hogy nem a tipikus ügyvédi megbízási szerződésekkel állunk szemben. Itt ez a közösségi értékhatár már eleve olya n magasan van megszabva, hogy az feltehetően nem tipikus jogvitákban, nem tipikus jogi tanácsadást igénylő helyzetekre alkalmazható. Miért állítom azt, hogy az önök érvei teljességgel tarthatatlanok és cinikusak? Önök azt mondják, hogy ez a törvényjavaslat azért érett meg a kikukázásra, merthogy ütközik a szabad ügyvédválasztás elvével. De hát miről van szó? Nem kívánom megismételni, amit Apáti képviselőtársam az imént már elmondott, na de hát ébresztő! Itt nem arról van szó, hogy ebben az esetben magánembe reket
