Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 4 (31. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik):
345 közbeszerzési tanácsadói tevékenység kapcsán kivételi szabályt állapít meg. Ha emlékezetem nem csal, akkor ez azt jelenti, hogy 206 ezer euróig, tehát nagyságrendileg 50 millió forintig jelen pillanatban is mentes az eljárási kötelezettség alól ez a fajta szolgáltatási típus. Úgy hiszem, hogy ez bőséges keretet és mozgásteret enged a minisztériumoknak, a mindenkori kormánynak vagy államnak, vagy egyáltalán a klasszikus ajánlatkérőknek is arra, hogy a szabad ügyvédválasztás jogával éljenek. Ugyanakkor a közösségi értékha tárt elérő vagy meghaladó értékű eljárások esetén is beemelni a kivételi körbe ezt a fajta tevékenységet, legalábbis aggályosnak tűnik. Ugyanis azzal, hogy a jelenlegi 29. § második szakasz c) pontja egy d) ponttal egészül ki, és azzal, hogy a 243. § a) po ntja visszautal a 29. §ra, ami azt jelenti, hogy a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű eljárási rendben az úgynevezett általános, egyszerű eljárás keretében is kivételi körbe fog tartozni, ez azt jelenti, hogy 50 millió értéket meghaladóan sem kell lefolytatni, és hangsúlyozom - tehát ne tévesszük meg egymást, tisztelt hölgyeim és uraim , itt nemcsak a klasszikus ügyvédi tevékenységről van szó, amely korábban valóban a 153. § értelmében kivételi körbe tartozik vagy tartozott, hanem az egyéb ko mplett jogi szolgáltatásokról is. Tehát az utóbbi jóval tágabb, bővebb halmaz, mint a klasszikus ügyvédi tevékenység. Felhívnám a szíves figyelmüket egy vélelmezhető hiányosságára az előterjesztésüknek, amelyet időközben fedeztem föl; miszerint ha ezt önök keresztülviszik, tehát nem tudjuk önöket lebeszélni arról, hogy legalább valamilyen garanciális szabályt vagy garanciális elemet építsünk be, akkor legalábbis a 243. § c) pontját hatályon kívül kellene helyezni, legalábbis az első fordulatát. Hiszen ha a közösségi eljárási rendben is ez kivételi körbe tartozik, meg egyszerűben is, akkor egész egyszerűen okafogyottá válik a jelenlegi c) pont. Ennek kérem a végiggondolását. És persze értem én az elveket, az uniós irányelvekhez való kötődést, a szabad ügyvédv álasztás valóban az orvosválasztáshoz hasonlóan egy bizalmi viszony. De megint hangsúlyozom, itt nemcsak ügyvédi, hanem egyéb jogi szolgáltatási tevékenységekről is szó van. És ami sajnos legalább 20 éves tapasztalat alapján legalábbis aggályos lehet, hogy itt a mindenkori - szándékosan nem kezdek most Fideszt, KDNPt vagy különböző pártokat, pártszövetséget említeni - legerősebb kormánypárt vagy az önkormányzat, a mindenkor legerősebb hatalmi tényező szabadon, kényekedve szerint bízhat meg 50 millió felet ti értékben is akár ügyvédeket, ügyvédi irodákat, jogtanácsosokat, egyéb jogi szolgáltató tevékenységet ellátó személyeket vagy szervezeteket, ami, úgy hiszem, hogy indokolatlan. És kérem, ne keverjük össze a szabad ügyvédválasztás fogalmát akkor, amikor v alaki saját pénzből magánszemélyként választ szabadon ügyvédet, hiszen azt a saját tőkéjéből, ha úgy tetszik, magántőkéből, magánpénzből teszi. És megint ne keverjük össze azt, amikor ez közpénzből történik. Tehát a kettő között hatalmas nagy különbség van . Úgy hiszem, hogy nem véletlenül alakultak a magyar jogtörténet során sem ilyen kedvezően ezek a szabályok. Nyilvánvalóan ennek egész egyszerűen az az oka, hogy a mindenkori magyar törvényhozásban nagy számban, magas arányban foglaltak helyet ügyvédek, ak ik a saját érdekükben, a saját malmukra hajtva a vizet ezeket a kivételi szabályokat, mentességeket, kedvezményeket megalkották. Tehát egyrészt, ha megtartják a jelenlegi javaslatukat, akkor kérem, fontolják meg az előbb említett c) pont, a 243. § c) pontj a első szakaszának, fordulatának a hatályon kívül helyezését, hiszen így egy teljesen felesleges többletszöveg jelenik meg a törvényi megfogalmazásban. Úgy gondolom, hogy a legokosabb az lenne, ha ezt az elképzelésüket átgondolnák, és kellő garanciát, kell ő mozgásteret jelent - csak ismételni tudom önmagam , ha meghagynánk a jelenlegi szabályozást, amelyik tökéletesen alkalmas erre. És még egy utalás az egybeszámítás szabályainak változására. Ha jól emlékszem, akkor a tavaszi, nyári ülésszak idején az egyb eszámítás szabályait is megváltoztattuk, és a “12 hónapon belül” elem kikerült, azaz egy költségvetési éven belül kell vizsgálni, ami megint csak a klasszikus ajánlatkérőknek kedvez, tehát ha úgy tetszik, a kormánytöbbség itt is lazított egyet az egybeszám ítás
