Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 4 (31. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik):
344 fűződik ahhoz, hogy az igazságügyi rendszer ezen alrendszerére vonatkozó szabályok átgondoltak és kiérleltek legyenek, amelyek hosszú időn át kiállják a gyakorlat próbáit. Az ügyvédkedés Magyarországon kezdettő l fogva a szabad ügyvédválasztás elvén alapult, ami olyan evidencia volt, amit még a szocializmus időszakában sem vontak kétségbe. Így az ügyvédi rendtartás tárgyában hozott 1958. évi 12. törvényerejű rendelet - finoman szólva, ez áthangolást jelentett az ügyvédi tevékenységre vonatkozó 1874. évi törvénycikkel, illetve az 1837. évi törvénycikkel szemben, de ez a jogszabály is - a szabad ügyvédválasztás elvi alapján állt, sőt e törvényerejű rendelet 7. § (1) bekezdése az alábbiakat mondta ki: ügyvédet minden ki szabadon választ. Az ehhez fűzött miniszteri indoklás a következőket tartalmazta: az ügyvédi működés általános szabályai között - (7)(9) bekezdés - a törvény első helyen a szabad ügyvédválasztás elvét mondja ki. Az ügyvédségről szóló későbbi jogszabály ok, az 1983. évi 4. törvényerejű rendelet, majd pedig a mai napig hatályos 1998. évi XI. törvény tartalmazza ugyanezt a fontos szabályt, sőt az 1998. évi XI. törvény indoklása kiemeli, hogy a szabad ügyvédválasztás jogát a törvény alapelvként rögzíti. (19. 50) Így tehát megállapítható, hogy az ügyvédekre vonatkozó szabályozás a kezdetektől mind a mai napig a szabad ügyvédválasztás alapelvének a pillérén áll. Vessük össze e szabályozást a közbeszerzési szabályozással! A közbeszerzési jogalkotás 2008ig teljes mértékben tiszteletben tartotta a szabad ügyvédválasztás törvényi alapelvét. Ekkor azonban változás történt, és az előző kormányzat a közösségi értékhatár felett - az egybeszámítási kötelezettségre is tekintettel - kötelezővé tette az ügyvédek közbeszerez tetését. Vizsgáljuk meg, hogy ezt milyen jogi alapon tette, volte jogi kötelezettség, mint ahogy az imént hallottuk, e szabályozás bevezetésére, vagy pedig nem. Mint láttuk, a magyar jog a szabad ügyvédválasztás elve alapján állt, ami ezen kívül vizsgálan dó, akkor az az Európai Unió joga. A közösségi jogon belül a közbeszerzésekre az Európai Parlament és a Tanács 17/2004. és 18/2004. irányelveinek szabályai az irányadóak. Ezen irányelvek azon az alapon állnak, hogy a jogi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések odaítélésére nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. A közbeszerzést 1995 óta szabályozza jogszabály Magyarországon. A közbeszerzési törvényt, majd később ennek fontosabb módosításait Magyarország folyamatosan egyeztette az Európai Unióva l, így a 2003. évi CXXIX. törvény tervezetét is. Az Európai Unió nem látott problémát azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon az ügyvédeket nem kell közbeszereztetni. Összefoglalva tehát azokat, amiket az imént elmondtam, a jogi kérdéseket, jól látható, ho gy sem az Európai Unió joga, sem pedig belső jogunk nem tartalmazott semmiféle kötelező szabályt arra vonatkozóan, hogy az ügyvédeket a közpénzfelhasználás körében közbeszerzés útján kell kiválasztani. Amennyiben pedig ez így van, akkor az ésszerűség kell hogy eldöntse ezt a kérdést. Mint ahogy a felszólalásom első felében részletesen foglalkoztam is az ésszerűségi kérdéssel, a válasz egyértelmű. Az ésszerű közpénzfelhasználás azt igényli, hogy az állami szervek, az önkormányzatok és más, ezekhez kapcsolódó szervezetek ne legyenek kötelesek közbeszerzési eljárást lefolytatni az ügyvédek kiválasztása során, hanem az ügyvédekre vonatkozó állami szabályozás alapelve, a szabad ügyvédválasztás szabálya érvényesüljön. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz é s a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Apáti István képviselő úr következik, a Jobbik képviselőcsoportjából. Képviselő úr, öné a szó. DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársa im! Ígérem, én nem fogok hosszas jogtörténeti fejtegetésekkel előállni, inkább rátérnék a lényegre. Beszéljünk a lényegről! A jelenlegi hatályos közbeszerzési törvény 243. § c) pontja a 4. melléklet szerinti jogi szolgáltatások és a hivatalos
