Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 4 (31. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. VEJKEY IMRE (KDNP):
343 Nézzük először az ésszerűtlenség körét! Az ezeréves Magyarország történetében egészen 2008ig evidencia volt, hogy mindenki szabadon választhat ügyvédet. Nézzük meg, hogy a 2008ban bevezetett sza bály, amely szerint az ügyvédeket közbeszereztetni kell, milyen problémákat vet fel a közpénzfelhasználás körében! E szabály lényegében azt eredményezte, hogy a nagyobb közpénzfelhasználók az egybeszámítási szabály következtében kizárólag közbeszerzés útjá n tudnak ügyvédeket igénybe venni. Az új kormányzat a kormányrúd átvételekor azzal szembesült, hogy az állami szervezetek, vállalatok pénzügyi vezetői szinte egyenesen azt jelentették az új szervezet vezetőjének, hogy ügyvédet csak közbeszerzés útján lehet igénybe venni. Történt ez abban a helyzetben, amikor is a gazdaság és a társadalmi élet számos területén gyors és átfogó változásokra volt szükség, mégpedig azért, mert a szavazók több mint kétharmada a gyors és átfogó változásokat ígérő politikai erőt he lyezte hatalomra. Az állami szervek, állami gazdálkodó szervezetek általában csak az adott szervezet mindennapi feladataira specializálódott jogászi háttérrel rendelkeznek, ezért az új kormányzat beiktatását követően a jogi munkát tekintve alapvető nehézsé geket jelentett, hogy az ebben a helyzetben jelentkező kérdések számos olyan, speciális jellegű jogi tudást igényeltek, amelyekkel a mindennapi munkát végző jogászok nem rendelkeztek. Tehát egyszerűen olyan helyzet alakult ki, ami akadályozza azon célok me gvalósítását, amire a magyar választók több mint kétharmada szavazott úgy tavasszal, mint most a hétvégén. E tény már önmagában is indokolttá teszi annak belátását, hogy indokolt visszaállítani a 2008 előtt évszázadokon keresztül jól működő rendszert, de a zért ezen kívül még más fontos érveket sem szabad elhallgatni. Az előző kormány 2008. évi törvényi beavatkozása ahhoz vezetett, hogy a közpénzfelhasználók számos esetben igyekeztek kikerülni, illetve megkerülni az ügyvédek közbeszereztetését. Jogbizonytala nság alakult ki a tekintetben, hogy minden ügyvédi tevékenységet egybe kelle számítani, vagy pedig csak a nagyon hasonló típusú jogi szolgáltatásokat. A 2008. évi törvényi beavatkozás előtt számos esetben hosszabb távú ügyvédi megbízási szerződéseket kötö ttek az állami szervek közbeszerzés nélkül a kiválasztott ügyvédekkel, felkészülve ezzel arra, hogy számukra a szükséges jogi kapacitás a későbbiekben is rendelkezésre álljon. Abban az esetben pedig, ha a szerződéssel rendelkező ügyvéd az állami szervnél f elmerült feladat tekintetében nem rendelkezett kellő szakértelemmel, még mindig lehetőség volt arra, hogy kvázi alvállalkozóként más ügyvédet vegyen igénybe. Ez volt a legegyszerűbb mód az új szabályozás kijátszására, de ezen kívül számos egyéb megoldás is alkalmazást nyert. Kérdés akkor, hogy ésszerű volte a dolgok több száz éves menetét megváltoztatni, és az ügyvédek kötelező közbeszerzését előírni. Röviden nézzünk meg egy másik kérdéskört is: megfelelő rendszere a közbeszereztetés az ügyvédek versenyez tetésére? Mindig bevett gyakorlat volt a közpénzfelhasználók részéről, hogy ha az indokolt volt, több, az adott szakterületet művelő ügyvédtől kérjenek be ajánlatot, megvizsgálták az iroda szakemberhátterét, szakmai tapasztalatát, díjazási ajánlatát, majd pedig ennek alapján döntöttek arról, hogy ki a legalkalmasabb a feladat ellátására. Ezt a 2008 előtti szabályozás is lehetővé tette, és a közpénzfelhasználók gyakran éltek ezzel a lehetőséggel. A közbeszerzési versenyeztetés feltételrendszere merőben eltér az előbbi megoldástól. Gondolok itt elsősorban a műszaki és pénzügyi alkalmasságra, valamint az elbírálási szempontrendszer kialakítására. A közbeszerzés koordinátarendszerétől igen messze esik a józan ész logikája, ami könnyen érthető mindenki számára, ha azt mondom, hogy fogorvost, nőgyógyászt vagy ügyvédet mindenki a bizalmi elv alapján választ. Jól látható tehát már önmagában az előbbiekben említett érvek alapján is, hogy ésszerűtlen lépés volt az ügyvédek közbeszereztetésének előírása, ami a jelen he lyzetben kifejezetten akadályozza a választók mandátuma alapján az országban jelentkező problémák gyors orvoslását. Mindezek után nézzük meg a jogi érveket! Az ügyvédség az állami igazságszolgáltatási rendszer egyik fontos alrendszere, amely szigorú elvek és szabályok alapján működik. Fontos közérdek
