Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. szeptember 13 (29. szám) - Az afganisztáni békemissziós küldetés közben elhunyt magyar katonák haláláról - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János):
35 változtatásokat sem a nemzetközi gazdasági válság, sem az ország helyzete nem indokolta, amit az is bizonyít, hogy ugyanolyan mély krízisben vagyunk most is, mint a közjogi akciózás előtt. A kormánypá rt ugyanakkor bele sem kezdett azokba a valóban égető, a teljes politikai elit által, ideértve a jobboldali értelmiséget is, nélkülözhetetlennek tartott átalakításokba, amelyek tényleg segíthetnének a kilábalásban, és amelyekhez a mindenkori hatalom épp a kétharmados többség híján nem mert, nem tudott soha hozzákezdeni. Pedig vannak olyan kétharmados támogatást igénylő jogszabályok is, amelyek megváltoztatása sokat javíthatna Budapest működőképességén, és még pénzbe sem kerülne. Tipikusan ilyen a kétszintű önkormányzati rendszerről szóló szabályozás, amelyet a jelek szerint a Fidesz anélkül ostorozott folyamatosan az elmúlt években, hogy közben kidolgozott volna egy használható alternatívát a csődöt mondott szisztéma megváltoztatására. A helyzet ma kétségkív ül abszurd. A két szint, Budapest és a kerületek között nincs világos hierarchia, a hatáskörök nincsenek egyértelműen tisztázva, és nem fedezhető fel értelmes logika abban, hogy melyik feladat tartozik a kerületi és melyik a fővárosi önkormányzathoz. Ez az átgondolatlanság nagymértékben felelős azért, ami a városlakók életét naponta megkeseríti: a minden összhangot nélkülöző, elhúzódó felújításokért, a még alig befejezett, de máris újrakezdődő útfelbontásokért, a hibák kijavításának és a felelősök megkeresé sének elmaradásáért. Budapest polgárai a hatáskörök tisztázatlansága miatt kénytelenek hozzászokni olyan szürreális jelenségekhez, hogy egyes útszakaszok felújítása során 50 méteres szakaszok kimaradnak; hogy a főváros sokmilliárdos uniós pályázatokról mar ad le, mert a kerületek nem tudnak megegyezni egy villamospálya nyomvonaláról vagy néhány parkolóhely sorsáról. Erős a gyanúnk, hogy az 50es években létrejött kétszintűség, amelynek akkoriban az volt a funkciója, hogy megakadályozza egy esetlegesen a párt állammal szemben megszerveződő, alternatív hatalmi centrum, az önálló és erős Budapest létrejöttét, jelenlegi diffúz formájában tökéletesen megfelel a kormánynak, mégpedig pontosan azon okok miatt, amiért annak idején létrehozták. Erre utal az is, hogy a F idesz Budapestprogramja nem mond semmit a budapesti közigazgatás átalakításáról, az olyan frázisokon túl, mint hogy a Fővárosi Önkormányzatnak aktív kezdeményező szerepet kell vállalnia a fővárosi önkormányzati rendszer átfogó, strukturális és hatásköri f elülvizsgálata érdekében. Vagyis először, ahogy remélik, megnyerik a választásokat, aztán majd kitalálják, hogy mit is szeretnének kezdeni Budapesttel, annak függvényében, hogy mik lesznek a politikai erőviszonyok. A kerülethatárok átrajzolásáról, a kerüle tek számáról a Fidesz főpolgármesterjelöltje, Tarlós István az elmúlt pár évben legalább háromféle koncepciót vázolt fel, a program azonban egyiket sem említi. Alighanem azért, mert a fővárosi önkormányzati reform is majd az eredmények tükrében a rövid tá vú politikai érdekeknek lesz alárendelve. Pontosan egy ilyen rövid távú logikának az eredményeként született meg 1990ben is a jelenlegi rendszer, amelyet önsúlya még mindig életben tart, jóllehet mindenki tudja, hogy a főváros megfelelő fejlődésének egyik legfontosabb gátja. Ideje lenne, hogy végre ne egyes pártok, hanem a főváros és lakóinak érdekei diktálják az új rendszert. Az LMP szerint Budapestnek nincsenek újabb évei vagy évtizedei arra, hogy a nagypolitika eldöntse végre, mi is legyen a fővárosban. A mi javaslatunk világos. Egyértelmű hatásköröket, logikus feladatmegosztást, ehhez igazodó finanszírozást, teljes átláthatóságot, a lakossági érdekek hatékonyabb megjelenítése érdekében pedig városrészi önkormányzatokat és részvételi költségvetést szeret nénk, mert úgy érezzük, a Budapesten élők húsz év helyben járás után megérdemelnék, hogy a politika végre róluk szóljon. Úgy látjuk, hogy a Fidesznek mindehhez csak a felhatalmazása van meg, a szándék viszont hiányzik. Köszönöm a szót. (Szórványos taps az LMP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes úr. Kérdezem, hogy a kormány részéről óhajte valaki felszólalni. Igen, Tállai András államtitkár úr jelzett; megadom a szót az államtitkár úrnak.
