Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 4 (31. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HARGITAI JÁNOS, a számvevőszéki és költségvetési bizottság alelnöke: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. VAS IMRE (Fidesz):
340 Éppen ezért indítványoztuk, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően, amely 1995től 2008ig volt hatályban, változtassuk meg, és a jogi szolgáltatást tegyük vissza az eredeti rendszerébe, azaz ne kelljen közbeszereztet ni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm. Megadom a szót Czomba Sándor államtitkár úrnak, aki a kormány álláspontját ismerteti. (Dr. Czomba Sándor jelzésére:) Fónagy János államtitkár úr fogja ismert etni? (Dr. Fónagy János: A kormány támogatja.) A kormány támogatja, mondta Fónagy államtitkár úr. (Dr. Latorcai János: Ez jó!) Köszönöm. Most a számvevőszéki és költségvetési bizottsági álláspont és a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerü l sor, a napirendi ajánlás szerint 55 perces időkeretben. Először megadom a szót Hargitai János alelnök úrnak, a bizottság előadójának. DR. HARGITAI JÁNOS , a számvevőszéki és költségvetési bizottság alelnöke : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűl és! Bizottságunk ma tárgyalta és általános vitára nagyon nagy többséggel alkalmasnak minősítette ezt a törvénytervezetet, 19 igen és 4 nem mellett döntött így a bizottság. Azt kellett igazán mérlegelnünk, hogy a közbeszerzési törvénynek az a gyakorlata, am i eddig hatályban volt, beváltottae a hozzá fűzött reményeket, a hozzá fűzött remény pedig más nem lehetett, hogy ha közpénzzel gazdálkodunk, akkor gazdálkodjunk ezzel hatékonyan, és legyen átlátható ez a gazdálkodás. Azok, akik nem támogatták, bizottsági ülésen általános vitára alkalmasnak nem mondták ezt a törvényt, azok is elismerték azt, hogy az eddigi gyakorlat se hatékony nem volt, se átlátható nem volt, mégis bizonyos indokokkal nem tartották általános vitára alkalmasnak. Mi megértettük az előterjes ztőnek azt a szándékát - és ezt osztjuk is , hogy ha az ember ügyvédet választ, akkor nem azért választja, mert az adott jogi feladatot úgy általában valakivel el akarja látni, hanem az adott ügyvéddel akarja ellátni, tehát ez egy bizalmi viszony. (19.30) Azt is megértettük, hogy az Európai Unió szabályrendszere nem kívánja meg ennek a gyakorlatnak a fenntartását, ezért egyetértettünk azzal, hogy oldjunk azon az indokolatlan szigorúságon, ami eddig jellemezte a közbeszerzés szabályait, és változtassunk raj ta. Ezért minősítettük általános vitára alkalmasnak, és kérem, hogy a Ház is támogasson minket ebben. (Taps a kormánypártok soraiban.) (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szé pen, képviselő úr. Most a kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Vágó Gábor úrnak. (Vágó Gábor nem tartózkodik az ülésteremben.) Továbbmegyünk, és az írásban előre jelentkezett képviselők felszólalására kerül sor. Elsőként Vas Imre képviselő úrna k adom meg a szót, a Fidesz képviselőcsoportjából. DR. VAS IMRE (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 4. §a rögzíti, hogy ügyvédet mindenki szabadon választhat. Ha a szabad ügyvédválasztást egy olyan eljárás alá tesszük, ahol gyakorlatilag nem érvényesül a szabad ügyvédválasztás, merthogy egy formakényszerrel kell kiválasztani azt az ügyvédet - vagy ügyvédi irodát , aki a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó szervezet jogi képviseletét ell átja, akkor nem valósul meg a szabad ügyvédválasztás. Megjegyzem, ahogy a korábbi felszólalók is jelezték, ez több mint tíz évig - ha jól számolom, 13 vagy 14 évig - így is volt, hogy a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó szervezet ezt szabadon megte hette.
