Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 4 (31. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
341 A dolog lényege az, hogy az ügyvéd és az ügyfél között egy bizalmi viszony van, egy megbízási jogviszony, ahol nincs olyan értékmérő, ami megmutatná, hogy az egyik ügyvéd tevékenysége ennyit, a másik ügyvéd tevékenysége pedig más összeget szolgál. E gyedül az árban lehetne versenyezni, viszont vannak olyan ügyvédek, akiknek a tevékenysége a másik tevékenységénél akár tízszer is többet érhet. Ugyanakkor problémát okozott az utóbbi időben - amióta a közbeszerzési törvény alapján kellett az ügyvédeket ki választani - a polgári eljárásjogban írt határidő, amikor az állami szerv kap egy bírósági keresetet, és nyolc vagy tizenöt napon belül kell arra válaszolnia, vagy esetleg egy idézés során a képviselőjének megjelenni a bíróságon vagy bármelyik hatóság előt t. Ezekben az esetekben nyilvánvalóan nem lehet közbeszerzési eljárással kiválasztani az ügyvédet. Ezért kérem én is képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai Já nos) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Göndör István képviselő úr következik, az MSZPfrakcióból. Képviselő úr! GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Látszólag egy nagyon kis terjedelmű törvényjavasl at van előttünk, de a veszélyessége ennél sokkal több. Az előterjesztők általános indoklására visszahivatkozva - amit Papcsák képviselő úr mondott el : valóban igaz. Szeretném a patkóban ülő képviselőket megkímélni attól, hogy hosszasan és részletesen tér jek vissza arra a vitára, amit 2008ban lefolytattunk, hogy a jogszolgáltatás miért és hogyan kerülhetett be a közbeszerzési törvény hatálya alá. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy önök tudatosan és szándékosan mondják azt, mintha az ügyvédi tev ékenység és a jogszolgáltatás közé egyenlőségjelet lehetne tenni. Tudom, hogy önök is tudják, hogy ez nem igaz. Tehát nem csak így lehet ezt megtenni. A másik: nem is értem, hogy jogot végzett képviselőtársaimnak miként kerülhette el a figyelmét, hogy a 20 08 előtt hatályban lévő közbeszerzési törvény 153. §a pont erre a jogi tevékenységre adott mentességet, és ez a mentesség ütközött. Ezért volt igaz, amikor önök a hosszú távú múltra tekintenek vissza: a 2004/18as európai közösségi irányelv II/B. mellékle te mondja meg azt taxatíve, hogy mi minősül jogszolgáltatásnak, s ezt kötelező irányelvként mondja ki, ha pedig így van, akkor ez minden országra alkalmazandó, vagy mondjuk azt, hogy az implementálása elvárható és kötelező, és kimondja, hogy ezekre a szolg áltatásokra közbeszerzési eljárást kell alkalmazni. Én magam nem vagyok jogot végzett ember, de azt gondolom, ha ezt a törvényjavaslatot elfogadnánk, az azt jelentené, hogy bárki megtámadhat minden ilyen döntést, jogorvoslatot kereshet, és mehet a Közbesze rzési Döntőbizottsághoz, majd azt követően - nem akarok vizionálni - még az Európai Bizottság rosszallását is nagy valószínűséggel kivívnánk. Ahogy mondtam, nem akarom túl hosszan nyújtani a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha veszik maguknak a fáradságot, és tényleg megnézik ezt az uniós irányelvet: ott mindazok a tételek, amelyek ma a közbeszerzési törvény 4. számú mellékletében szerepelnek, fel vannak sorolva. Szó szerint idézem: azt mondja, hogy az ajánlatkérő minden egyes jogi tevékenységet ezek valame lyikébe be kell hogy soroljon, ha tételesen nem találja meg, akkor hozzá egy közel esőt. Tehát nem felel meg a valóságnak az, amikor azt állítják, hogy nincs semminemű jogharmonizációs kötelezettségünk, mert a jogi tevékenységgel kapcsolatban igenis van. N ekem ezért az a rossz érzésem van, tisztelt képviselőtársaim, hogy itt most mi, illetve nem mi, hanem az előterjesztők és a kormánypárti többség arra készül, hogy az átláthatóságot, a verseny tisztaságát - hadd mondjam így - lábbal taposnák. Biztos, hogy v annak itt a teremben sokan, akik tudnának példát hozni, hogy 2009 előtt - mivel ez a törvény csak akkor lépett hatályba - hány jogi és egyéb átvilágításra került sor hatalmas pénzekért. Hargitai képviselő úr a közpénzzel való
