Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 23 (51. szám) - Az egyes állami tulajdonú szakosított hitelintézetekre vonatkozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
3078 Képviselőtársaim! Kis ország vagyunk, jellemzően kis üzemméretű gazdasági szere plőkkel, ezeknek a kis üzemméretű gazdasági szereplőknek egészen egyszerűen az üzemmérete korlátozza azt, hogy hozzájutnake kockázati tőkéhez, vagy sem. Nagyon sokszor olyan kockázatitőketársaságok, akik sikeres befektetéseket hajtanak végre a világban é s számos sikeres projektet menedzselnek, Magyarországra egész egyszerűen azért nem jönnek, mert a menedzsment költségei és a várható nyereség túl magas a cég üzemméretéhez képest. Ez tehát ismét egy olyan gát, amit hogyha állami segédlettel nem sikerül átu grani és nem sikerül ezen a problémán túl lenni, akkor a piac, pusztán piaci viszonyok mellett, állami beavatkozás nélkül egészen Magyarországon nem fogja ezt a kérdést megoldani. Meg fogja oldani természetesen nemzetközi méretekben, de ennek nem lesz más a megoldása, mint hogy egy idegen állambeli cég jut a magyar vállalkozással szemben versenyelőnyhöz. Egyszerűen arra kell gondolni, hogy vannak bizonyos kockázatitőketársaságoknál előírt hozamok, amelyeket az üzleti terv alapján kalkulálhatónak, számíthat ónak vélnek, ezeket kellene elérni, és megfelelő mennyiségű tőkét kell hogy befektessenek. Ha a magyar kisvállalkozás üzemmérete ez alatt marad, akkor egész egyszerűen nem lesz ebből az egész projektből semmi. Nagyon fontos látnunk azt, hogy ha a kormányza t komolyan gondolja a több ízben is megfogalmazott, nagyon ambiciózus módon megfogalmazott fejlesztési terveket, azt, hogy Magyarországon tudásalapú társadalmat építünk, és meglehetősen magasra fejlesztjük Magyarországon az innovációs kultúrát és teljesítm ényt, akkor bizony ehhez meglehetősen nagy tőkeigényű és igen kockázatos projektek sikeres menedzselésére van szükség. Egyelőre az az, ami a zavarunkat okozza ezzel kapcsolatban, és ez az, amire azt mondjuk, hogy egyelőre talán még a kormányzat sem tudja, hogy merrefele indul el, legalábbis a törvényekből indul ki, a PSZÁFtörvényből az tűnt ki, hogy a bankok tevékenységébe szeretne meglehetősen mélyen beavatkozni, önálló feladat, illetve rendeletalkotó hatóságként közreműködni. Itt egyszerűen nem látjuk a zt, hogy kialakuljon valaha is annak az esélye, vagy megteremtődjön annak az esélye, hogy Magyarországon az MFBn belül egy épkézláb kockázatelemző központ működjön, amely képes lesz fölmérni a valós kockázatokat, képes lesz arra, hogy korrupciótól, elfogu ltságtól mentesen, pusztán szakmai alapon ítéljen egyegy projekt megalapozottság, üzleti kockázatait, várható kimenetelét illetően, ezért nagyon fontos lenne az, hogy ezen a téren nagyon komoly és érdemi előrelépések történjenek. Ha ez ügyben nem lépünk, akkor a magyar innovációs teljesítmény továbbra is alacsony marad, és az az innováció, amely megteremtődne egyébként ebben az országban, kényszerű okokból, csak azért, mert nem sikerül anyagilag megugorniuk az innovatív cégeknek a szükséges tőkekorlátot, e zért el fog Magyarországról menni. Mindez egyébként színtisztán a kormányzat hibája és felelőssége, hogyha nem gondoskodik erről, ezért nem lehet az ellenzéket hibáztatni, nem érdemes még az elmúlt évekre sem mutogatni, önök a jelenben élnek és a jövőt vál lalták kormányzásra. Tehát azt kérem, hogy ezt mindenképpen fontolják meg, és dolgozzanak ennek a megoldásán. Nagyon fontosnak és jónak tartjuk, hogy amit én magam szorgalmaztam még a gazdasági és informatikai bizottság ülésén, amikor az állami vagyonról s zóló törvény vitája ment, én azt szorgalmaztam, hogy állítsák föl végre az állami vagyonkatasztert, és az állam értékben és naturáliákban egyaránt tartsa nyilván - a keletkezés vagy az aktiválás időpontjának értékét is - a vagyontárgyait, és ezt lehetőség szerint közhiteles formában tegye közzé. Láthassuk mindannyian, hogy hogyan, milyen módon gazdálkodik az állam a mi pénzünkkel, a mi vagyonunkkal, hiszen ez a vagyon, ne felejtsük el, közös, ezt mi tettük be abba a nagy kalapba valamikor. Akkor, amikor a f elelős állami vagyongazdálkodás igényét megfogalmazzuk, akkor bizony egy változáskövető rendszer, tisztelt képviselőtársaim, az, amit föl kell állítani, lássuk azt, hogy honnan hova jutottunk, nőtte vagy csökkent az állami vagyon, és a növekménynek vagy a csökkenésnek milyen pozitív vagy negatív következményei vannak. Egyelőre most csak jelzésértékű az, amit a törvényjavaslat ezen a téren tartalmaz, megfogalmaz egy igényt a vagyon nyilvántartására, ami, mondom még egyszer, örömmel üdvözöljük, hogy ismét eg y jobbikos javaslat, egy szakmai javaslat lelt
