Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 23 (51. szám) - Egyes törvényeknek a naptári napban való határidő-számítással összefüggésben történő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SIMON GÁBOR (MSZP):
3025 ék meg, hogy. Illetve magát az egész ügynek a jelentőségét, hogy 22 nap, 20 nap vagy egy hónap, ez sem olyan jelentőségű, amivel mindenféleképpen a parlamentnek sürgősséggel foglalkoznia kellene. Nem ötleteket akarok adni, de sokk al fontosabbnak tartanám, hogy például végre előjöjjenek, mondjuk, a devizahitelesekkel kapcsolatos kérdéskör megvitatásával, hiszen amit korábban itt beterjesztettek, azok nem oldják meg a problémát. Hónapok óta egy bizonyos eszközkezelő társaságról beszé lnek, aminek a nyomait sem látjuk. Azt gondolom, ez sokkal jobban érinti a magyar százezreket vagy akár milliókat, mint hogy 22 nap vagy 30 nap lesz az ő ügyintézési határidejük. De maga a törvény, amire visszatérnék, ez egy olyan salátatörvény, amely 92 j ogszabályt módosít. A 92 jogszabályból, úgy, ahogy elhangzott az expozéban, 91 esetben összesen a határidő módosításáról van szó. De én is szeretnék arra utalni, hogy milyen az a rendszer, amit önök leváltanak, és klasszikust tényleg csak szó szerint lehet idézni, most jelen esetben ez a klasszikus dr. Navracsics Tibor úr, aki előterjesztője ennek az anyagnak, és az ő szó szerinti indoklásából szeretnék én is Lamperth Mónika képviselő asszonyhoz hasonlóan idézni. Amikor is azt mondja miniszter úr, miniszter elnökhelyettes úr: “Igaz ugyan, hogy a hatályos megoldás által a hatósági ügyterhek és munkafolyamatok lkitűzéseket egyenletesebbé és valamivel könnyebben tervezhetővé váltak, ugyanakkor például a három- vagy négynapos munkaszüneti napok esetén az általán os cé teljes időtartama kitolódhat.” Nos, gyakorlatilag azt mondja itt miniszter úr mint előterjesztő, hogy a hatóságok szempontjából ez az általános cé és ez a munkateher sokkal jobban szolgálja a normális közigazgatásátalakítási koncepciót, hiszen mi sz olgálná jobban, mint az, hogyha egy közigazgatási, államigazgatási szervnek a működése kiszámíthatóbb, tervezhetőbb, és nyilvánvalóan ezek a hatások nemcsak a hatósági ügyintézésben, hanem az állampolgárok tekintetében is fontosak. De ha az állampolgárokat említettem és az állampolgárok oldaláról vizsgáljuk meg a helyzetet, akkor egyrészt önök azt mondják, hogy elhúzódnak az eljárások azért, mert itt állandóan három- vagy négynapos munkaszüneti napok vannak, és ezen elhúzódások miatt szegény állampolgárok a nnyira összekeverednek - most is egy ilyesmi elhangzott , hogy állandóan ezeket a naptárakat kell nézni, hogy péntek vagy csütörtök munkaszüneti nap volte, és ebben a nagy kavarban már azt sem tudják, hogy most hány napot kell nekik számolni. Azt gondolo m, hogy ez egy olyan cinikus megoldás és olyan cinikus kijelentés, amely ellen az önök vezetője általában tiltakozni szokott. Azt gondolom, hogy ezek a rendkívüli esetek, amikor például egy nemzeti ünnep van, ezek alapvetően egy hatósági ügyintézést nem hú ztak el, ezért az önök indokai, hogy elhúzódnak és az állampolgárok nem tudják követni ezeket a határidőket, ezek semmiképpen sem állják meg a helyüket. Viszont nagyon nagy kérdés az állampolgárok szemszögéből, hogy tényleg rövidebb lesze az elintézési ha táridő, mert ha ügyfélbarátok akarunk lenni - márpedig a jelenleg hatályos törvénynek ez volt a célja , akkor meg kell nézni, hogy az állampolgárok hogyan járnak jobban. Tény és való, hogy önök a törvényből ki tudnak emelni néhány olyan eljárást, amikor e gykét nappal az állampolgárok jobban járnak, hiszen az elintézési határidejük rövidebb lesz, azonban ez közel sem tekinthető általánosnak. Ugyanígy kiemelhető a törvényjavaslatból jó néhány olyan időpont, amikor az eljárási határidő nem csö kken, hanem növekszik. De mégis az államigazgatási eljárásokban a korábban általános elintézési határidő 30 nap volt. A jelenleg hatályos törvény azonban ezt 22 napban rögzíti. Önök és talán az állampolgárok is tudják, hogy a Ket. korábban hatályos törvény e úgy rendelkezett, hogy jövő év januártól az elintézési határidő 20 munkanapra változott volna. Azt gondolom, hogy ha az általános, nagy tömegben előforduló államigazgatási eljárásokat említjük, akkor a 20 munkanap minden bizonnyal rövidebb, mint az önök egy hónapos határideje. Ebből tulajdonképpen az állapítható meg, hogy az a dafke törvényjavaslat, ami ide bekerült elénk, nem szolgálja sem a közigazgatási, államigazgatási szervek működését, sem az állampolgárok