Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 22 (50. szám) - A Magyar Államvasutak Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002-2010 közötti - kiemelten a MÁV Zrt. szerkezetátalakítására és a leánytársaságok privatizációjára vonatkozó - döntések vizsgálatára létrehozott országgyűlési vizsgálóbizottság tisz... - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZŰCS ERIKA (MSZP):
2957 kötelmével a helyi önkormányzatok és a legkevesebbet kereső szociális dolgozók, a nyugdíjminimum változatlanságával az inaktívak kétmilliós tábora, akiknek ellátásai nem nőnek - ők a finanszírozók. Változatlan marad a gyes, a gyet, az anyasági támogatás, a családok támogatását szolgáló ellátás ok, a babakötvény. Kevesebb jut a munkanélküliellátásokra és a közmunkaprogramokra is, ahogy itt már többen elmondták. A kisemberek adóforintjaiból a tehetősek adókedvezményét finanszírozza a kormány az elmúlt 20 év legnagyobb adóátrendezésével. Nem vélet len tehát, hogy a megalapozó törvények is ugyanezt a filozófiát és ugyanezt a gyakorlatot és szándékot tükrözik. Miközben jelentős többletbevételeket kíván a kormány realizálni a válságadóból és a nyugdíjpénztári tagok vagyonának és befizetéseinek perturbá lásából, a szociális területre nem jut figyelem. Azok a paragrafusok, amelyek a költségvetést megalapozó törvényből egyáltalán a szociális területet közvetlenül érintik, többségükben igazgatásról, szervezeti változásról, működési engedélyezésről szólnak, a melyek fontos ügyek, ezt én nem vitatom, de hát mégis nem ez a szociális terület lényege. Sajnálatos, hogy miközben önök a társadalom szétverésével vádoltak bennünket, 2011re a szociális területet illetően semmi érdemi nem jutott eszükbe. A GyurcsányBajn aikormányok kényszerű megszorításait azért szeretném emlékezetükbe idézni, hogy mindig kísérte olyan intézkedés, ami a legkiszolgáltatottabbak helyzetét stabilizálta vagy javította. A nyugdíjasok esetében például a méltányossági nyugdíjkassza visszaállítá sa, illetve a válság idején jelentős megemelése, a lakásrezsihátralékokat felhalmozók esetében a krízisalap létrehozása, amely több mint 100 ezer családnak nyújtott segítséget, de önök megszüntetik. A hosszú ideje munkanélküliek, a segélyezetti létbe sodr ódottak vagy ott ragadtak számára pedig az “Út a munkához” program, amely az idén mintegy rmány és az ezer ember számára jelentett átlagban féléves munkalehetőséget, amit most önök, úgy tűnik, megfeleznek. Ezek valódi válságintézkedések voltak, amelyet vi sszavágnak vagy megszüntetnek 2011ben. Amit helyette hoznak, például az adórendszeren keresztüli családtámogatás, az sajnos a családok többségét nem vagy csak kis részben éri el. 390 milliárd forint az az adókedvezmény, amit elméletileg a gyermekek száma alapján igénybe lehetne venni, ehelyett a ténylegesen realizálható minden számítás szerint 140145 milliárd forint, alig több, mint az egyharmada. Ilyen rosszul célzott kedvezmény nem hiszem, hogy Európában van még másutt. Ha a családtípusokat nézzük, akko r pedig egészen elképesztő, hogy az egygyermekes családok 40 százaléka a 10 ezer forintot sem tudja teljes egészében igénybe venni, a kétgyermekes családok 60 százaléka a 20 ezer forintot, és ezután nem meglepő, hogy a családok 95 százaléka legfeljebb rész ben vagy egyáltalán nem tud hozzájutni a három gyerek után járó 99 ezer forinthoz. Mi olyan módosítókat nyújtottunk be a költségvetéshez és ezeknek a megalapozását szeretnénk a megalapozó törvényekben is, amelyek a költségvetési egyensúly megőrzése mellett a legnehezebb helyzetűek számára mégiscsak valami segítséget nyújtanak 2011ben is. Krízisalap a lakásrezsitartozással rendelkezőknek, az ápolási díj jelentősebb, mintegy 20 százalékos emelése, és három év alatt a nettó minimálbér szintjére emelése; és a mi a megalapozó törvényeket is érinti, a kegyeleti támogatás és a családi pótlék emelése. A kegyeleti támogatásra azért gondoltunk, mert nagyon sokszor tapasztaljuk, hogy a temetéssel kapcsolatos növekvő anyagi terhek egyre nehezebben teljesíthetők az érin tettek számára. Úgy gondoljuk, hogy új intézkedések szükségesek, és ennek első lépéseként az ideiglenes özvegyi nyugdíjjal rendelkezők számára javasoljuk, hogy az elhalt első hónapi nyugdíja ne a 60 százalék legyen, hanem a teljes összeg, és minimum az elő ző évi nyugdíj átlaga. Úgy gondoljuk, hogy ezen a területen a későbbiekben további lépésekre is szükség van. A családi pótlékra pedig azért van szükség, mert ahogy említettem, az adókedvezmény a családok jelentős részét vagy egyáltalán nem éri el, vagy ped ig csak részben tudják igénybe venni, és az önök által megalkotott adórendszeren keresztüli kedvezményekkel szemben a családi pótlék egyrészt univerzális, másrészt gyermekszám és családtípus szerint differenciált, és minden tapasztalat szerint jól célzott. Ezért mi azt javasoljuk, hogy átlagban mintegy 10 százalékkal emelkedjen a családi pótlék összege, differenciáltan a párban élő egygyermekeseknél 3,5
