Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. szeptember 13 (29. szám) - Az afganisztáni békemissziós küldetés közben elhunyt magyar katonák haláláról - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kövér László): - DR. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
29 választópolgárokkal, velük beszéljünk, velük beszéljük meg a falvaink, városaink meg településeink jövőjét, javaslom, hogy ezt a hagyományt tartsuk fenn a jövőben is. (Taps a kormánypártok soraiból. - Novák Előd: Éljen a pozícióhalmozás! Él jen!) (14.40) A politikai álláshalmozás kérdésében pedig azt javasolom a Jobbik tisztelt parlamenti frakciójának, hogy tekintettel arra, hogy a következő év során minden reményünk megvan arra, hogy Magyarorszá g megalkotja a kevesebb mint kétszáz főből álló parlamentről szóló választási törvényt is, erre a kérdésre térjünk vissza, vessük föl és tárgyaljuk meg. (Közbeszólás az MSZP soraiban: Taps. Derültség az MSZP soraiban. - Szórványos taps a Fidesz soraiban.) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ami az elszámoltatás kérdését illeti, bár a napirend előtti hozzászólásomat nem ennek a kérdésnek szerettem volna szentelni, de röviden és lezáróan azt a választ tudom adni önnek, hogy az összes, tudomásunkra jutott ügyben az ig azságszolgáltatás működésbe hozásához szükséges eljárást megindítottuk. Tehát az ön által itt konkrétan is említett ügyekben már régen nem a kormány keze ügyében vannak ezek az ügyek, az átadásátvételt megtettük, az erről szóló beszámolót az ország nyilvá nossága elé tártuk, a konkrét ügyeket, amelyekkel szemben jogi kifogásokat lehet támasztani, pedig átadtuk a magyar igazságszolgáltatásnak, amelynek most őrölnek a malmai. Arról érdemes beszélni, hogy mit kell tennünk majd szintén az új alkotmány megalkotá sával összefüggésben - mondjuk, igazságügyi reform érdekében - annak érdekében, hogy ezek a malmok ne csak apróra, hanem egy kicsit gyorsabban is őröljenek. Azt a megoldást az államadósság ügyében - amelynek szomorú számairól volt módon itt beszélni , mis zerint Magyarország tagadja meg a korábban fölvett hitelek visszafizetését, én nem támogatom és nem fogadom el. Tehát, ha a parlamentben ilyen beadvány kerülne esetleg terítékre - a kormány ilyet nem fog kezdeményezni, de ha ilyen beadvány lenne , akkor a magyar kormány álláspontja ebben az ügyben az lesz, hogy nem lehet nem visszafizetni a korábban fölvett adósságot. Nem morális alapon szeretnék érvelni - bár kétségkívül a pacta sunt servanda elve is egy súlyos érvet adhatna , hanem egész egyszerűen hasz onelvű alapon szeretnék érvelni. Minden rendelkezésünkre álló tudás, számítás és tanulmány szerint Magyarország összességében rosszabbul járna akkor, ha nem fizetne, mint ha megpróbálja különböző konstrukciókban könnyítve a terhet egyébként teljesíteni az előző kormány előző nyolc éve által előállított adósságterhet és adóssághegyet. Ezért én azt a javaslatot, hogy ne fizessük vissza az adósságot, azért nem tudom elfogadni, mert a legszegényebbek mennének először tönkre Magyarországon, egy olyan következmén yekkel járó indítvány volna, amely a létfenntartás szélén egyensúlyozó magyar családok millióit tenné pillanatok alatt tönkre. Ami a nyugdíjbiztosító pénztárak jövőjét illeti, én ezt egy komoly kérdésnek tartom. Szerintem a magyar nyugdíjrendszer jövője eg y fontos ügy. Szerintem a nyugdíjasokat meg kell védeni. Szerintem a magyar nyugdíjrendszer nagyon komoly feszültségektől terhes. Ha nem teszünk meg minden lépést annak érdekében, hogy megvédjük a nyugdíjasokat, akkor itt komoly gondjaink lehetnek, és miko r erre a kérdésre keressük a választ, hogy hogyan védjük meg a nyugdíjasokat, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a magánnyugdíjpénztárak faramuci rendszerét sem, amely létezik. Én azonban azt mondom, hogy ne szaladjunk előre. Hogy mennyire terheli meg a magánnyugdíjpénztárak rendszere a magyar költségvetést, az nagymértékben függ attól, hogy október környékén, talán közepén vagy végén az Európai Unióban mit döntenek arról, hogy a magánnyugdíjrendszerbe a költségvetésből áttett pénzeket hogyan kell nyilván tartani. Mert azt mindenki látja, hogy az nem fog menni, hogy 300400 milliárd forintot teszünk át egy nem is magán, hanem félmagán, félállami nyugdíjrendszerbe, és közben pedig tartanunk kell egy 3 százalékos költségvetési hiányt. Tehát ez így nyilván nem fog menni.