Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 16 (47. szám) - A szovjet megszállást követő szocialista rendszerek által biztosított politikai nyugdíj-privilégiumok megszüntetéséről és a szocializmus áldozatainak társadalombiztosítási kompenzációjáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
2517 dolgozott, az bizony nem kap még ekkora összeget se m, tehát nincsen meghatározva az alkotmányban konkrétan, hogy mihez kötnénk a nyugdíjak kifizetését, úgyhogy szerintem a javaslatunknak ez a része nem is alkotmánysértő. Tulajdonképpen nagyjából ezek lettek volna az én gondolataim a felvetett kérdésekkel k apcsolatban. Mi arra várunk igazából, hogy ezen az egyeztetésen sikerül egy olyan állásfoglalást tennünk, ami mind a két fél számára elfogadható, és természetesen a jogi normák szempontjából is elfogadható. Mi tehát készen állunk arra, hogy megvitassuk a t örvénytervezetet, és tényleg nagyon örülünk, hogy erre nyitott a Fidesz, és hajlandó megtenni ezt a lépést. Én úgy gondolom, ez a társadalom szempontjából, az igazságérzetünk szempontjából egy rendkívül fontos lépés lesz. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik so raiban. - Halász János tapsol.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Felszólalásra következik Szilágyi György képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Megadom a szót, képviselő úr. SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztel t Ház! Akár kegyelmi állapotnak is nevezhetném, hogy akik ellen ez a törvényjavaslat szól, azoknak az örökösei nincsenek már a parlamentben. Igaz, hogy csak kivételesen nem található itt egyelőre még sajnos az MSZP frakciójából senki, de remélem, egyszer e ljön az az időszak, amikor már csak múlt időben beszélhetünk róluk. A magyar állam és benne a Magyar Országgyűlés a mai napig adós az 1945 utáni kommunista terror felelőseinek megnevezésével és megbüntetésével, Persze, politikai értelemben a rendszer 1989ben megbukott, de az elnyomás évtizedeiért viselt jogi felelősség megállapítása azóta sem történt meg, és ezzel, tetszik, nem tetszik, nem történt meg a rendszerváltás lezárása sem, hiszen az egykori vezetők számára semmilyen következmény nem származott 50 év kommunista diktatúrájából, hacsak a politikai hatalom ideiglenes elvesztését ide nem számítjuk, de ne felejtsük el, a gazdasági hatalom még mindig az ő kezükben van. Ennek köszönhető az, hogy az egykori áldozatok ma minden további nélkül összefuthatnak korábbi elnyomóikkal az utcán, persze korántsem egyenlő pozícióban, hiszen ez utóbbiak ma is egy Audi lesötétített üvegén keresztül vigyorognak kajánul megnyomorított áldozataikra, és szerintem ez gyalázat ebben az országban. Biszku Béla több százezres ny ugdíjának esete kellett ahhoz, hogy a közvélemény figyelme ismét ráirányuljon arra a mindenki által ismert, de kizárólag a Jobbik Magyarországért Mozgalom által megkérdőjelezett gyakorlatra, hogy a mai modern Magyarország még mindig az egykori elnyomók ors zága jóléti értelemben. (21.40) Szégyen, hogy az egykori kommunista diktatúrát kiszolgáló vezetők országrombolásának jutalma a szabad Magyarország nagyvonalú nyugdíjrendszere által biztosított, fényűző nyugdíjasévek lehetnek, miközben az előbb említett egy kori áldozatok továbbra is nemegyszer minimálnyugdíjon tengődnek. Szégyen, hogy ehhez az égbekiáltó igazságtalansághoz a magyar állam ’56 hőseinek emlékét meggyalázva asszisztál. Rövidlátóan önsorsrontó ilyen életvitelt biztosítani ezeknek az egykori kommu nista vezetőknek, és továbbra is lehetővé tenni számukra, hogy miközben az átlagnyugdíjas filléres napi gondjaival van elfoglalva, nekik anyagi problémáik nem lévén, szélsőséges gondolataikkal mérgezzék a közéletet. Pazarlás olyan embereknek a magyar átlag fizetést messze meghaladó, kapitalista jólétet biztosítani, akik kommunistaként állítólag esküdt ellenségei voltak a kapitalista államrendnek, akik ebben a harcukban arra is hajlandóak voltak - hogy Wittner Mária szavaival éljek , hogy lánctalppal tapossá k a magyart. Ennek ellenére a magyar nyugdíjrendszer nekik jelenleg nemegyszer olyan magas nyugellátást juttat, teljesen érdemtelenül, amely közel tízszerese a legkisebb öregségi nyugdíj összegének, és háromszor akkora, mint a minimálbér. Jól hallották, ti sztelt képviselőtársaim, Biszku Béla és tettestársai ’56 szabadságharcának vérbe fojtásáért egy kisnyugdíjas havi jövedelmének a
