Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 16 (47. szám) - A szovjet megszállást követő szocialista rendszerek által biztosított politikai nyugdíj-privilégiumok megszüntetéséről és a szocializmus áldozatainak társadalombiztosítási kompenzációjáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - TALABÉR MÁRTA, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság előadója:
2515 nyugdíjrendszer feladata. Megfontolandó az is, hogy a többletforrást, amiről beszélt itt képviselőtársam, tudományos ismeretterjesztő és oktatási célra kelljen esetleg fordítani. A Jobbik által benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban a végrehajtás feltételei, úgy gondoljuk, nem állnak fenn, és kétséges, hogy egyáltalán képes lennee elérni így a kitűzött célját. A törvényjavaslatot a jelenlegi - a jelenlegi - formájában azért nem támogatjuk, mert a nyugd íjrendszeren keresztül nem tudja elérni a célját. Hangsúlyozom ugyanakkor, hogy a javaslat céljaival egyetértünk. A törvénymódosítási javaslat két célt tűz ki maga elé, amely egy feladatként fogalmazható meg. Az első cél: megfosztani azokat a pártpolitikai döntéshozókat az előjogaiktól, akik a diktatúra idején hosszú éveken keresztül egy eszme nevében különleges előjogokat birtokoltak, és ezeket az előjogokat a demokráciába is átmentették. A javaslat másik célja: kárpótolni vagy legalább részben kompenzálni azok hátrányait, akik a kommunista diktatúra eszméivel nem értettek egyet, és ezért hátrányos megkülönböztetéseket szenvedtek. A céllal, ahogy mondtam, egyetértünk, a jelen javaslatban - a jelen javaslatban - hozzárendelt eszközzel nem, mert nem alkalmas a feladat megoldására. A legtöbb esetben, ahogy szó volt már itt róla, ugyanis a nyugdíjmegállapítás időszaka és a vezető pozícióban töltött időszak nem esik egybe. A cél eléréséhez szükséges a kötelezettek és a jogosultak körének pontos meghatározása, me rt csak ebben az esetben érhető el, hogy a kötelezettség alól jogszabályi pontatlanság miatt ne lehessen mentesülni. Azt is fontos tisztázni, hogy a sérelmet szenvedett személyek milyen típusú és mértékű sérelmek orvoslására számíthatnak. A kompenzálásra n emcsak a személyek esetében kerülhet sor, hanem akár egy generáció számára az oktatás keretében megvalósuló, a fiatalokat felvilágosító programok is jelenthetik azt, hogy kapjanak arról a korról teljes képet, amelyben nem éltek, és nem értik az idősebbek e korhoz való viszonyát. Mindezekkel kapcsolatban egyeztetést kívánunk lefolytatni az előterjesztés benyújtóival annak érdekében, hogy a törvényjavaslat célja a gyakorlatban is megvalósítható legyen. Egy valódi megoldás kidolgozásában támogatásunkról tudjuk biztosítani a törvényjavaslat benyújtóit. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az ifjúsági bizottsági álláspont ismertetésére kerül sor, ö tperces időkeretben. Megadom a szót Talabér Mártának, a bizottság alelnökének. Öné a szó, képviselő asszony. (21.30) TALABÉR MÁRTA , az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. A Jobbik képviselői önálló in dítványt nyújtottak be a szovjet megszállást követő szocialista rendszerek által biztosított politikai nyugdíjprivilégiumok megszüntetéséről és a szocializmus áldozatainak társadalombiztosítási kompenzációjáról. A javaslat lényege, hogy a rendszerváltozás előtt bizonyos állami vagy párttisztséget viselő vagy magas rangú katonai vagy rendőri beosztású tisztek, illetve más közreműködő személyek esetében az e tevékenységük során szerzett jövedelemnek csak 1 százalékát lehessen figyelembe venni a nyugdíj kiszá mításakor. A javaslat szerint az érintettektől elvont összeget a sérelmet szenvedett személyek részére kellene kárpótlásként kifizetni. A bizottsági vitában elhangzott, hogy egy 20 éves adósságot orvosol a benyújtott törvényjavaslat, ami azt tűzte ki céljá ul, hogy mindazok nyugdíját, akik az 1990 előtti rendszerben vezető tisztségeket töltöttek be az MSZMPben, az MDPben, az MKPban, az Elnöki Tanács vagy a Minisztertanács vezető tisztségviselői voltak, az 1956os forradalom és szabadságharcot követő megto rlásokban részt vevő bírók, ügyészek vagy a Munkásőrség magasabb beosztású tagjai voltak... A törvényjavaslat fideszes és jobbikos bizottsági támogatói egyetértettek abban, hogy maga a javaslat egy régirégi igazságtalanságra próbál gyógyírt találni. Az el múlt rendszer áldozatai közül sokan érzik úgy, joggal,
