Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 16 (47. szám) - A szovjet megszállást követő szocialista rendszerek által biztosított politikai nyugdíj-privilégiumok megszüntetéséről és a szocializmus áldozatainak társadalombiztosítási kompenzációjáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár:
2514 szabályoktól eltérően, egyedi kivételes eljárás során megállapított nyugdíjak és az MSZMP pártszervei által megállapított nyugdíjak folyósításának megsz üntetését. Ez alapján a kedvezményekkel számított nyugdíjakat beszüntették, s az érintett nyugdíjakat az általános szabályok szerint újra megállapították. Szeretném elmondani önöknek, hogy úgy gondoljuk, hogy ahogyan láttuk az elmúlt évtizedek folyamatait és az akkor történteket, természetesen ebben az esetben is szükséges lehet az akkori megállapított nyugdíjak egyedi ellenőrzése. Más a helyzet az egyes nyugdíjakkal együtt folyósított pótlékokkal kapcsolatban, mert nagyon sok ilyen eset is volt. A nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló, a korábbiakban már hivatkozott törvény lehetővé tette, hogy egyes korábbi nyugdíjkiegészítéseket pótlékokká alakítsanak át. A kitüntetés korábbi adományozójától függően a Miniszterelnöki Hivatal, illetve a köztársaság elnökének hivatala határozott annak idején az átalakításról, ha az érintettek a nyugdíjkiegészítést tudományos, sport, művészeti vagy más, a nemzet számára kiemelkedően hasznos munkásságuk elismeréseként kapták. Jelenleg viszont mindössze 67 olyan szemé lyről tudunk, akinek a nyugdíjkiegészítését nem alakították pótlékká. Ebből és egyéb adatokból úgy tűnik, hogy a Miniszterelnöki Hivatal és a köztársaság elnökének hivatala annak idején feltehetőleg nem tekintette szigorú szempontnak a történelmi igazságt étel igényét, és olyanok esetében is megtörténhetett a pótlékká alakítás, akiknek tevékenysége a demokratikus értékrenddel nem egyeztethető össze, míg mások - például művészek özvegyei - valóban jogosan kapják a pótlékot. A nyugdíjkiegészítések megszüntet éséről szóló törvény tehát nem érte el teljesen a célját, ezért a jelen törvényjavaslatot indító gondolat sem tekinthető okafogyottnak. A Jobbik által benyújtott javaslat azonban nem a jogosultra nézve kedvezően eltérített szabályokat szüntetné meg, hanem az általános szabályoktól a jogosultra nézve hátrányosabb szabályokat kíván megalkotni. A törvényjavaslat felemásan kezeli azon időszakokat, amelyek alatt a szóban forgó személyek az elnyomó rendszer különböző hatalmi posztjait betöltötték. Nem mondja ki, hogy ezek az időszakok a nyugdíjjogszerzés szempontjából nem vehetők figyelembe, vagyis nem számítanak szolgálati időnek, és az akkor elért keresetek is figyelmen kívül maradnak a nyugdíj összegének meghatározásánál. A törvényjavaslat ezen időszakok szolgá lati időbe számítását nem korlátozná, csak az ezen időszakok alatt elért keresetek töredékét, 1 százalékát veszi figyelembe a nyugdíj összegének kiszámításánál. A javaslat ellentmondásos, inkább az önkényes vonásai, semmint elvi alapjai válnak így hangsúly ossá. Az Alkotmánybíróság több határozatában foglalkozott a nyugellátások - mint a vegyes biztosítási és szolidaritási elemeket egyaránt magában foglaló társadalombiztosítás szolgáltatásainak - védelmével. E határozatokra tekintettel valószínűleg egy ilyen megoldás alkotmányellenes lenne. A javasolt átszámítás nem feltétlenül módosítaná az érintettek nyugdíjának összegét. Lehetséges ugyanis, hogy a javaslatban felsorolt tevékenységet nem abban az időszakban folytatta az érintett, mint amely béridőszak alatt elért kereseteit a nyugdíja alapjául figyelembe kellett venni. Ha ugyanis időben jelentősen eltér egymástól a szankcionálni kívánt cselekmény és a nyugdíjazás ideje, a sérelmet okozó ítéletek idején elért kereset nem számít be a nyugdíjalapba. Még inkább ez a helyzet a fegyveresek esetében, mert a szolgálati nyugdíjakat a nyugdíjazást megelőző egy évben elért átlagkereset alapján kell náluk megállapítani. A rendszerváltást követően nyugdíjazottak esetében például eleve kiesik a béridőszakból a javaslatban felsorolt testületekben teljesített szolgálatok ideje. A fentiek, a nyugdíjazáskor figyelembe vett időszak és a javaslatban felsorolt tisztségek betöltésének, tevékenységek folytatásának lehetséges ideje közti eltérés miatt a célcsoport egyes tagjait csak részben vagy egyáltalán nem érintené az intézkedés annak ellenére, hogy a személyi körbe beletartoznak. Engedjenek meg néhány gondolatot a benyújtott törvénymódosítási javaslat végrehajtásának feltételeiről. A nyugdíjbiztosításnak jelenleg nincs olyan nyil vántartása, illetve adata, amelynek alapján a javasolt személyi körre vonatkozóan a felülvizsgálatot hivatalból el tudná végezni. Legalább ennyire problémás a törvényjavaslat szerinti kompenzációra jogosult személyi kör meghatározása. Az ilyen kompenzációk biztosítása egyébként sem a társadalombiztosítási
