Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. szeptember 13 (29. szám) - Az afganisztáni békemissziós küldetés közben elhunyt magyar katonák haláláról - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kövér László): - DR. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
25 kormánypártok padsoraiban.) Kérem, azt kell mondanom, hogy ez az a magatartás, amit sajnos nem tudunk elfogadni. (Taps a kormánypártok soraiban.) Sajnálom, hogy Freud úr nem lehet jelen, mert annak a mondatnak, a mivel tagadni próbálta az előző kormány rombolását, mondván, hogy itt nem romhalmazok vannak, hanem építési törmelék - na, ennek a mondatnak Freud úr biztosan örült volna. (Mesterházy Attila: Nem Freud, minden ember örül neki.) Hát igen, sitt, urak, sitt. (Derültség, taps a kormánypártok padsoraiban.) Az építési törmeléket sittnek hívják, és ha egy ország az építési törmelékre hasonlít - ami kétségkívül nem egy valóságtól elrugaszkodott kép az ön esetében, 8 éves kormányzásuk után , azért semmiképpen nem f est biztató képet az ország helyéről, és feltárja annak a munkának a mélységét és komolyságát, amit nekünk el kell végezni. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szeretném a figyelmükbe ajánlani azt az újszerű politikai fejlemény t Magyarországon, hogy parlamenti hozzászólásokkal nem szükséges rekonstruálni, hogy mire vállalkozott a választási kampányban a mostani kormánykoalíció; tekintettel arra, hogy először vagyunk abban a helyzetben, hogy e kormánykoalíció fogta a választási p rogramját, és úgy, ahogy van, beemelte a kormányprogramba. (Derültség az MSZP padsoraiban.) Tehát a kormányprogramban pontosan el tudják olvasni, hogy mit vállaltunk, nem szorul ez rekonstrukcióra. Sőt mi több, minden választási programpontunk - miután a k ormányprogram része - természetes elvárássá vált a mostani kormánykoalícióval szemben. Ami Schiffer képviselőtársamat illeti, a jogállamiságról folytatott vitákat még biztosan nem hagyjuk magunk mögött egy ideig. Nekünk van egy kétharmados felhatalmazásunk a választópolgároktól; nem rejtettük véka alá a változási szándékunkat, elmondtuk, hogy ha kapunk elegendő támogatást, akkor több mint forradalom fog történni Magyarországon. (Felzúdulás, közbeszólások az MSZP padsoraiban.) Ezt magam is több alkalommal el mondtam. Több mint forradalom, mert a forradalomnál időnként emberélet is áldozatul esik a változásnak, most pedig először van arra lehetőség, hogy forradalmi léptékű változást úgy hajtsunk végre, hogy azért ne kelljen emberélettel fizetni. Ennek a felhata lmazásnak eleget fogunk tenni, ezt a kétharmados erőt a magyar alkotmányosság és a parlamentarizmus szellemében és hagyományai szerint fogjuk majd használni. Ami a gazdaságpolitikai megjegyzéseket illeti, engedjék meg, hogy itt is elmondjak önöknek egy gon dolatot. Egyetértek a frakcióvezető úrral, Schiffer elnök úrral, hogy a járulékcsökkentés jó eszköz a foglalkoztatás növelésére is és a gazdasági növekedés érdekében is. Még a megelőző ciklusban, amikor az önök pártja még nem volt itt a parlamentben, akkor erről itt nagy viták folytak; az MSZP szerint ez rossz eszköz, szerintünk jó eszköz, ennek megvan a maga politikatörténeti előzménye. Azonban miközben elfogadom az ön állításának az igazságát, szeretném felhívni a figyelmét arra - és ez magyarázza a kormá ny döntéseinek sorrendiségét , hogy szerintünk viszont rossz adórendszeren, munkaellenes és családellenes adórendszeren nyugvó gazdaságban felesleges járulékot csökkenteni. Először rendbe kell tennünk az adórendszert. Ha az adórendszert rendbe tettük, ha az adórendszer nem munkaellenes, ha az adórendszer nem családellenes, ha az adórendszer nem lebeszélni akarja az embereket a családalapításról és a munkavállalásról, hanem inkább bátorítást ad, tehát ha ezt megtettük, ha a gazdaság legalapját adó adórendsz erünket rendbe tettük, akkor utána szerintem eljön az ideje annak is, hogy megpróbáljuk csökkenteni a járulékokat. A sorrendet szerintem felcserélni nem lehet, ezért a jövőt illetően 2011ben a legnagyobb vállalkozás, amibe érdemes ennek a parlamentnek bel evágni a fejszéjét, az úgy hangzik, hogy teremtsük meg KözépEurópa legversenyképesebb adórendszerét. Itt elérkezünk természetesen ahhoz a gondolathoz, amelyet szintén öntől hallottunk, és amely ezt nem javasolja nekünk, hiszen úgy fogalmazott, hogy itt, K özépEurópában egy adó- és bérverseny zajlik, amit ön negatív adó- és bérversenynek nevezett. Kétségkívül így van, ugyanis választ kell adni arra a kérdésre, hogy mégis, nálunk sokkal fejlettebb európai uniós országokhoz hogyan fogunk felzárkózni, mire ala pozhatunk. És kétségkívül igaz, hogy a magyar gondolkodásmód, észjárás -
