Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 15 (46. szám) - A 2011. évi népszámlálásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - RÓNASZÉKINÉ KERESZTES MONIKA (Fidesz):
2313 jellemzőiről, az utóbbi tíz évben e jellemzőkben bekövetkezett változásokról , eredményei pedig alapul szolgálhatnak a társadalmi, gazdasági és politikai döntések előkészítéséhez, s különösen nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a területfejlesztéssel, a lakással, a családdal, a nemzeti és etnikai kisebbségekkel, a szociális helyz ettel, a foglalkoztatottsággal és a munkanélküliséggel kapcsolatos politika alakításához. Remélem, hogy a népszámlálásról szóló törvény módosításával elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal munkáját sikerül megkönnyítenünk és hatékonyabbá tennü nk, amelynek eredményeképpen 2011 végére valós képet kapunk az ország állapotáról, amely alkalmas lehet következtetések levonására mind a hazai, mind az európai napi politikai gyakorlatban. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Lato rcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Elsőként Rónaszékiné Keresztes Monika képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőcsoportjából; őt majd Szabó Timea követi az LMPből és Molnár Attila a Fideszből. Képviselő asszony, öné a szó. RÓNASZÉKINÉ KERESZTES MONIKA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A 2011. évi népszámlálásról szóló 2009. évi kihirdetett CXXXIX. törvény módosító indítványának indoklása a következő. A haz ai kormányzati, megyei és helyi szerveknek, az európai uniós és más nemzetközi intézményeknek, valamint a társadalmi, gazdasági és tudományos szervezeteknek munkájuk, döntéseik megalapozásához megbízható információkra van szükségük a népesség, valamint a l akásállomány számáról és összetételéről. Ezt biztosítja a 2011. évi népszámlálás. A népszámlálás sikeres lebonyolításához ugyanakkor elengedhetetlenül szükséges a 2011. évi népszámlálásról szóló hatályos törvény módosítása annak érdekében, hogy a népszámlá lás előkészítése és végrehajtása a lehető legrövidebb idő alatt, a lehető legjobb minőségben és a lehető legkisebb kockázatokkal végrehajtható legyen. A módosító javaslat mindehhez azzal járul hozzá, hogy lerövidíti az adatfelvételi időszakot, és törli az adatkörök közül a lakosság számára kényes kérdésnek minősülő vagyoni jellegű adatköröket. A módosítások nem sértik az európai uniós szabályozás követelményeit, biztosítják a korábbi népszámlálások adataival való összehasonlíthatóságot, nem csökkentik a kor mányzati, megyei és helyi döntéselőkészítéshez nélkülözhetetlenül szükséges adatok mennyiségét, miközben javítják azok minőségét. A módosító javaslat nem jelent tartalmi változásokat a hatályos törvényhez képest. A hatályos törvény vonatkozó részének szer kezete bizonytalanságot hordozott magában, nem tette egyértelművé, hogy az adatfelvétel a lakosságra, a lakosokra és az intézetekre is kiterjed. A módosító javaslat szerinti új szerkesztési formák célja e pontatlanság kiszűrése, a jogi szabályozás egyértel művé tétele. Az intézet fogalmát a többi definícióhoz hasonlóan az adatfelvételi utasítás fogja tartalmazni. A módosító javaslat a népszámlálás során gyűjtött adatok pontossága, megbízhatósága érdekében a hatályos törvényben foglalt két hónapról egy hónapr a csökkenti az adatfelvételi időszak hosszát, valamint közvetlen módon meghatározza, hogy meddig kell az adatszolgáltatásból valamilyen ok miatt kimaradottak összeírását végrehajtani. Az adatfelvételi időszak rövidítése pontosabbá, megbízhatóbbá teszi a né pszámlálási adatokat, mivel a tényleges adatszolgáltatás időpontja kevésbé távolodik el az eszmei időponttól, amire a gyűjtött adatok vonatkoznak. A hosszú, kéthónapos összeírási időszak növeli a népszámlálás lebonyolítása során felmerülő általános kockáza tokat, és növeli annak veszélyét, hogy a lakosság egy része ilyen időtávlatban már nem emlékszik vissza pontosan minden, az adatgyűjtés szempontjából fontos információra. Ezt kívánja kiküszöbölni az adatfelvételi időszak egy hónapra történő rövidítése. A j avaslat rögzíti az adatszolgáltatásból az adatfelvételi időszakban kimaradottak számbavételének végső határidejét.
