Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 15 (46. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatáról; a Költségvetési Tanács véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatár... - ELNÖK (Jakab István): - DR. SZEKERES IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2290 századi társadalomképnek felel meg, amely az országot kettéosztja hatalmasokra és hatalom nélküliekre, urakra és szolgákra, gazdagokra és szegényekre. (Felzúdulás, közbekiáltások a kormánypártok soraiból.) Ez a XXI. század elején már nemcsak hogy korszerű konzervativizmusnak nem nevezhető, hanem az oly gyakran hangoztatott nemzeti egységpolitikának sem, sőt annak végképp sem. A miniszterelnök úr mondta, és szó szerint idézem: “A polgári középosztály szövetséget kötött a bizonytalan helyzetű, szegényebben élő társadalmi rétegekkel.” Ez a költ ségvetés, ha valaki elolvassa, minden ízében azt mutatja, hogy a Fidesz és a KDNP mindkét réteget elárulta a jobban keresők, a vagyonosabbak érdekében. És nem az előző kormány miatt, nem a 3 százalékos hiánycél miatt történik a magánnyugdíjpénztári tagok betétjeinek államosítása. Nem a 3 százalékos hiány biztosítása miatt vetnek ki különadókat. Nem emiatt csökken majd az átlagos vagy kis fizetésű munkavállalók keresete. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem ezért. (19.50) Az intézkedéseknek pontosan kiszámíthatón , a költségvetés számaiból világosan kiderítve egy, azaz egyetlen célja van: legyen fedezet a magas jövedelműeknek adott adócsökkentésre és a csak nekik járó munkáltatói járulék elköltésére. Ezért foglalja el és költi el a kormány előre a fiatalok és közép korúak nyugdíjmegtakarításait, és ezért veszélyezteti a magyar gazdaság egyensúlyát. Miközben bízom abban, hogy mindenki pontosan tudja a kormányban, hogy nem lehet hosszú távon fenntartani súlyos következmények nélkül a válságadókat, és a munkavállalók n yugdíjmegtakarításait csak egyszer lehet elkölteni, és ilyenfajta költségvetés hosszú távon nem fenntartható. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokban.) Ha a kormány és az őt támogató pártok tényleg azért akarnák átterelni a magyar embereket az állami ny ugdíjrendszerbe, mert féltik a majdani nyugdíjukat a rossz magánpénztári gazdálkodástól, akkor az eddig felhalmozott és áthozott vagyont az államnál fialtatni kellene, hogy később legyen mozgástér a mostani visszalépések miatt megnövekvő nyugdíjterhek kifi zetésére. Ehelyett az átkényszerített vagyonból 530 milliárdot azonnal elköltenek, és ezt évekig akarják folytatni az utolsó forintig. Ez az igazi szándék, nem a nyugdíjak megóvása, hanem a 3 millió ember megtakarításainak elorzása, nem törődve azzal, hogy lesze valójában nyugdíjuk, csak azért, hogy most lehessen osztogatni teljesen fölöslegesen. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném azt is világossá tenni, hogy nem azt kérjük számon, hogy nincs nagyarányú adócsökkentés. Erre Magyarországon most nincs és nem le nne lehetőség. Ez megtörtént tavaly. Mi tettük meg a válság közepette. Most jelent meg az a statisztika, hogy az idény első 9 hónapjában a tavalyihoz képest a nettó átlagkeresetek az adócsökkenés miatt 8,5 százalékkal nőttek. 1011 ezer forinttal többet vi tt haza havonta egy átlagos keresetű munkavállaló. És csökkentettük a tbjárulékot is 5 százalékkal, hogy megőrizzük a munkahelyeket, és ha lehet, újakat hozzunk létre. Mi azt tartjuk elfogadhatatlannak, hogy csak és kizárólag a magas keresetűek esetében v an adócsökkentés. A magyar társadalom meglévő jövedelmi viszonyai mellett ez azt jelenti, hogy a munkavállalók több mint 80 százalékának helyzete legjobb esetben is közel változatlan marad. Tisztelt Országgyűlés! Számos bizonytalansági tényező van, ami meg kérdőjelezi a költségvetés megalapozottságát. A szakértők nem támasztják alá a növekedés 3 százalékos mértékét. Ha viszont nem sikerül gyorsítani a növekedést, ez alapjaiban kérdőjelezi meg a költségvetést. Azzal, hogy a társasági adót csökkenti a kormány, nem pedig a munkabért terhelő járulékokat a foglalkoztatás növekedés érdekében, azzal ez a kormány világosan a tőke mellé áll a munkával szemben. Nem ösztönzi azt, hogy minél több embernek legyen munkája. Korábban a Fidesz és a KDNP teljesen világosan, eg yértelműen ígérte az általános járulékcsökkentést. Most emelni akarja a nyugdíjjárulékot 10 százalékra. És azt is szeretném világossá tenni, hogy ennek semmi köze a 40 év szolgálati idő szerinti nyugdíjba vonuláshoz. Ahhoz van köze, hogy havi 640 ezer fori nt bruttó fizetés fölött a munkaadók majd nem fizetnek nyugdíj- és egészségügyi járulékot. Ezt kell pótolni ezzel a pénzzel, vagyis a kiskeresetűek fizetik meg a magas fizetés árát.
