Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 15 (46. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatáról; a Költségvetési Tanács véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatár... - ELNÖK (Jakab István): - DR. SZEKERES IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2291 És igen, kérdéses a jövő évi 3,5 százalékos infláció is. Ezt leginkább a v álságadók veszélyeztetik, hiszen szinte biztos, hogy az érintett cégek a bevezetett adók egyre nagyobb részét áthárítják a fogyasztókra. Viszont ha nő az inflációs nyomás, akkor a Magyar Nemzeti Bank rákényszerülhet a kamatemelésre, ami rendkívüli mértékbe n rontja a növekedési feltételeket. Hiszen már jelenleg is Magyarországon van a legmagasabb alapkamat - 5,25 százalék - ebben a régióban. Ha a növekedés lassúbb, ha a foglalkoztatás nem bővül, az infláció magasabb, akkor nem növekszik a lakosság fogyasztás a sem. Ráadásul szeretném világossá tenni, hogy bármilyen adócsökkentés is az alacsony jövedelemmel rendelkezőket, a nyugdíjasokat semmilyen formában nem érinti, a lakosság legnagyobb részét viszont a magasabb infláció érinti és rendkívüli mértékben rontja a helyzetüket. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési tervezetből az is kiderül, hogy az állam kiadásai döntően a kormány vagy a Fidesz pillanatnyi érdekeit és nem a magyar társadalom hosszú távú érdekeit szolgálják. Elfogadhatatlan a közszolgálatban dolg ozók elbocsátása és bérének és juttatásainak befagyasztása. A 30 ezres leépítés gyakorlatilag ugyanennyi elbocsátást jelent. Hol van jövőre az idén megkapott 13. havi bér helyett fizetett bérpótlék, ami benne volt az idei költségveté sben, amit megkaptak a közszolgálatban dolgozók? Hogy már csak a 13. havi bérről, amit önök ismét megígértek, ne is beszéljünk. Ígéreteik ellenére nem növelik a közszolgáltatások jövő évi fedezetét, az önkormányzatok feladataira nem adnak több pénzt. Gyako rlatilag megszüntetik az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került önkormányzatok támogatását. A normatívák változatlanok maradtak, azaz a reálérték mindenütt csökkent. Panelfelújításra az eddiginek még az egyharmadát sem kívánja fordítani a kormány, a csal ádtámogatás összege 13 milliárddal, a lakásépítés támogatása 21 milliárddal csökkent. Egyetlen kivétel van: az egyházi intézmények minden területen jelentős, megemelt támogatást kapnak. Ez oly mértékű átrendeződés, amely nyilván ideológiaipolitikai alapok on nyugszik. Jelentős az egészségügy térvesztése is. És még ezen belül is növeli a gondokat, hogy a kórházak finanszírozása érdekében a többi területtől vesznek el pénzt, így különösen a szakrendelők kerülnek lehetetlen helyzetbe. A Fidesz és a KDNP ellenz ékben mindent megtett, hogy megakadályozza az egészségügy fenntartható pályára állítását. Most önök szembesülnek magatartásuk következményeivel. De csökkent a jóléti feladatokra szánt pénz is. Kevesebb jut majd az anyasági ellátásokra, a családoknak a gyer mekek után járó támogatásokra, a munkanélküliellátásokra. Csökken a szociális normatívák értéke, emelik a gyermekétkeztetés díját, és mindazoknak, akiknek nem lesz adóalapkedvezményük, ezeket a terheket viselniük kell. A nyugdíjakat 3,8 százalékkal emeli k, miközben a számítások igazolják, hogy az infláció miatt ez reálértékben csökkenést jelent, tehát mégsincs pénz a 13. havi nyugdíjra. És a költségvetés nem tartalmaz érdemi fedezetet a már előkészített egyes esetekben meg is kezdett infrastruktúrafejles ztések folytatásához sem. Mi lesz az M3as autópálya folytatásával, a 4es számú főút fejlesztésével, az M4M44es autópálya építésével, az M60as pécsi elkerülőjével? Jövőre több kátyú és drágább autópályamatrica várható. Tisztelt Országgyűlés! A kormány korábban igen hangosan kikelt - és ma is - az általa vélt költségvetési elszámolásokkal történő trükközések ellen. Most a nyugdíjügyben 900 milliárd forintos nagyságrendben varázsol, próbálja meg kihasználni az Európai Unió szabályozásának pontatlanságait . Közgazdaságilag nem arról van szó, hogy 2004 óta először 3 százalék alá kerül a hiány, hanem durván emelkedik a valódi, a strukturális deficit. Az EU intézményeinek még lehet szavuk a trükközésekhez. Mindenesetre még a költségvetés elfogadása előtt kérni kellene az
