Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 9 (44. szám) - A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP):
2099 A beszámolókban esetlegesen közölt adatok, számok, tények pedig nem homogének, nem összehasonlíthatók, és általában nem a lényegről s zólnak. A beszámolók a legritkább esetben tartalmaznak részletes adatokat a közös jogkezelők működési költségeinek nagyságáról, továbbá a munkaszervezetek méretéről, személyi és dologi kiadásáról. Elérendő cél a közös jogkezelési költségek csökkentése. Err e vonatkozóan egy 2009ből származó adatot mondanék, ahol az egyik legnagyobb, közös jogkezelést végző szervezet a bevételeinek 21,4 százalékát fordította működési kiadásaira, míg a legnagyobb németországi közös jogkezelő szervezet pedig a bevételeinek min dössze 15 százalékát fordította erre. Köszönöm, hogy meghallgattak. Kérem, fontolják meg az elmondottakat és a törvényjavaslatot támogassák. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő ú r. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Lamperth Mónika, az MSZP képviselőcsoportjából. Megadom a szót. DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A korábbi ülésnapon ennek a törvénynek a szocialista frakcióbéli vezérszónoklatában végül is az MSZP álláspontját alapvetően már elmondtam, rögzítettem. Amiért mégis szót kértem, az az, hogy van azóta a vitában egy olyan újabb fejlemény, amit érvként szeretnék fölhasználni ahhoz, ho gy államtitkár urat és a kormánypárti frakciókat arra biztassam és érveljek amellett, hogy fogadják el a javaslatainkat. Tudom, hogy a módosító indítványok mellett majd a részletes vitában kell érvelni, ezt meg fogjuk tenni, de az összefüggés felelevenítés e talán nem haszontalan. Nem fogom elmondani még egyszer azt, amit a vezérszónoklatban mondtam, de fogok utalni néhány ottani állításra. Ezzel a törvénnyel alapvetően a legnagyobb problémánk nem az, ami tartalmában benne van, hanem ahogyan ideterjesztette az Országgyűlés elé a kormány, jelesül a szakzsargonban úgynevezett salátatörvénynek nevezett módon. Tehát nagyon sokféle olyan szabályozási tárgykört szeretne itt megvalósítani, aminek az egymáshoz való tartozása igen nehezen bizonyítható. A törvénynek az a neve, hogy a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény, és még belerak a címbe egyes témákat is, de hát ahogyan ezt Vas Imre képviselőtársam hozzászólásából hallhattuk, itt a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény tartalmán túl még nagyon sok min dent akar szabályozni a kormány. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem ezeknek a szabályozási tárgyköröknek a tartalmával van elsősorban bajunk. Néhány kivételtől eltekintve szinte mindent el lehetne fogadni. Egyfelől a minisztériumok felsorolásáról szóló törvé ny módosításánál tiszteletben tartjuk a kormány szerkezetalakítási szabadságát, tehát a kormány elhatározza azt, eldönti azt, hogy milyen minisztériumi szerkezetben, milyen munkamegosztással akar dolgozni, ez az ő szíve joga. Az, hogy most ideterjeszti az Országgyűlés elé azt a törvényt, ami keresztülviszi a változásokat vagy bizonyos feladatkorrekciókat elvégez, önmagában ez is rendben van, hiszen ez dolga az Országgyűlésnek, és e tekintetben szerintem elegáns dolog, hogyha a kormányt a mindenkori ellenzék is megtámogatja. Nincs is ezzel ilyenformán bajunk. Amivel van, hogy nagyon sok olyan részletszabályt csomagol bele ebbe az egyébként nagy terjedelmű törvénymódosításba, amiről eszébe se jutna az állampolgároknak vagy akár talán még a jogalkalmazónak sem, hogy ebben a törvényben találja. Vas Imre képviselőtársam nagyon szemléletesen mutatta be azt, hogy az iparjogvédelem terén milyen változásokat céloz a törvény, és nagyon korrekten bemutatta, hogy e mögé milyen érveket rendel. Nem ezzel van bajunk. De gon doljanak bele, hogy mondjuk, egy vállalkozó, akinek a vállalkozásához valamilyen állami támogatásra, pénzügyi forrásra van szüksége, és mondjuk, azt a
