Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 9 (44. szám) - Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - TUKACS ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2080 képszerűen leírt folyamatot, amely odavezetet t ebben a pénzügyi világban, hogy már senki nem tudta, mi a termék, mi van mögötte, vane annak valóságos hozama, egyáltalán mit tartalmaz. Egyetértve szintén képviselőtársammal, ezek a követelésekből értékpapírokká konvertált sajátos pénzügyi termékek abb an voltak válságelőidézők, hogy nem volt semmi a másik végükön. Nem volt, aki teljesítsen; nem volt, aki a hitelt és kamatát fizesse. Nem volt, aki valóságos hozamot produkáljon az értékpapír tulajdonosának, mert éppen a túlzott kockázatvállalás, lehet íg y fogalmazni, felelőtlenség folyományaként eltűnt az értékpapír mögül az a fizetési lehetőség, szándék, hajlandóság, képesség, amely alkalmassá tette volna az Amerikából induló, ilyen típusú eredeti hitelek felvevőit arra, hogy fizessenek. Nos, valóban meg kell akadályozni, hogy az egyébként a pénzügyi világban “innovatívan” létező menedzserek, guruk, mások ilyeneket állítsanak elő; akkor ezekhez valóságosan szükségesek ezek a szabályok. Tehát egyfelől indokolt az a szabályrendszer, ami arra irányul, hogy n e legyen olyan banki, pénzügyi termék, papír, amiről nem tudjuk, hogy annak mi a valóságos hozama, mi a valóságos háttere. Ehhez pedig szükségesek azok a szabályok, amelyek a tervezetben benne vannak. Másfelől indokolt és szükséges meggátolni a különféle j avadalmazások, bónuszok s a többik reményében azt a kockázatvállalást, ami, valljuk be őszintén, sok tekintetben nagyon felelőtlenül, talán a felelősség szóval nem is körbeírhatóan létezett ebben a szférában. Ez a “vállalj kockázatot, nyomj ki hitelt, akko r is, ha ennek bizony üzleti romlás is lehet a vége, hozz be újabb hiteleseket bármilyen akcióval, hiszen akkor te kihelyezted a pénzed”, és így tovább, és akkor még nem beszélünk az ennél sokkal kockázatosabb és bonyolultabb banki tranzakciókról. Ezért te hát a javadalmazásokhoz kötődő szabályozás szintén indokolt, szintén fontos, szintén elfogadásra alkalmas. Mint ahogy elfogadásra lehet ajánlani azokat a technikákat is, amelyek arról szólnak, hogy meg kell őrizni a pénzintézetek stabilitását és biztonságá t. Azokat az érveket messze el lehet fogadni, amelyek arról szólnak, hogy hogyan kell garantálni szabályokkal azt, hogy ezek a pénzintézetek szavatolótőke birtokában, mindenki számára biztonságosan működjenek, és ebben a tekintetben a betétbiztosítás szabá lyainak megváltoztatása is indokolt. Összességében tehát azt tudom mondani erről a jogharmonizációs, az EU közösségéhez alkalmazkodó, szabályait átvevő blokkról, hogy messze támogatható, hiszen az állami szabályozás, az állami felügyelet, az állami ellenőr zés mellett szabályokat alkot azokra a pénzintézetekre, amelyeknél ez indokolt és fontos éppen azok védelmében, akik igénybe veszik az ő hiteleiket, szolgáltatásaikat és egyebeiket. Ebben a tekintetben, bár osztva államtitkár úr expozéban kifejtett aggálya it, hogy hogyan változhat a pénzintézetek hitelezési hajlandósága, azt gondolom, hogy ezeket a kockázatokat be kell vállalni. El kell vállalni, még akkor is, ha vitám van egyébként azzal a kijelentéssel, hogy majd a hitelezési kedvet a gazdaság pezsdülése fogja hozni. Ezt hosszú távon nem látom kihámozhatónak a kormány jelenlegi gazdaságpolitikájából, de ez egy másik fajta vita. Az előterjesztés másik része megpróbál elrendezni aktuális problémákat, amelyek felvetődnek a gazdasági működésben. Itt már a salá ta indokolt és szükséges logikája részemről is megbicsaklik, mert nem biztos, hogy pont ide tartozók, idevalók, tehát nem biztos, hogy a közhasznú társaságok megszűnése során vagy az átalakulásuk híján a megszűnés szabályozása éppen idetartozna. De ám legy en, gondolom, ez még belefér a mi munkánkba is és a pénzügyi szabályozás logikájába is, hogyha ezeket az apróbb ügyeket el kell rendezni, azokat el kell rendezni, mint ahogy egyébként az olyan innovatív és korszerű technológiák rendszerbe hozását, mint az elektronikus pénz megjelenése. (12.00) Ami a tervezetben részünkről vitára ad okot, az a lakáscélú előtakarékosság szabályozása, és nem a szabályozásnak a mikéntje, hanem az összefüggő lakáspolitika megjelenésének a hiánya. Egy vitában azt mondtam, hogy ez a tervezet nem lakáspolitikáról szól, hanem a lakáselőtakarékosság szabályozásáról szól, és ez a szabályozás kedvező mindazok számára, akik tudnak előtakarékoskodni. És ennek a mondatnak mind a két fele fontos, tehát kedvező azok számára, akik tudnak elő takarékoskodni.
