Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 2 (41. szám) - Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - SPALLER ENDRE, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
1729 törvényi alapon, hanem egyéb megállapodás, szerződés szerint kerültek kifizetésre, és a törvény á ltal biztosított végkielégítések ne kerülhessenek bele az adóztatás alá kerülő juttatásokba, így az Alkotmánybíróság által jelzett legfontosabb kifogás kivédésre kerülne. Van egy másik javaslat is, ami - ha már elhatároztuk, hogy teljesen új világot építün k - még inkább alátámasztja az emberek igazságérzetét, ez pedig az lenne, hogy ne csak a 2010es évet vizsgáljuk, hanem - amit az adózás rendjéről szóló törvény, az Art. is lehetővé tesz - legalább az utolsó öt évet, mert az adózásban ennyi az elévülési id ő. Be is fogunk nyújtani erről egy törvényjavaslatot, amivel meg lehet találni a módot, hogy nagyjából az egész Gyurcsánykorszakra visszamenőleg - mert a visszaélések az egész korszakot végigkísérték - elő lehet venni a felelősöket, és a törvénytelenül ki fizetett pénzeket vissza kell származtatni az államkasszába. Az Alkotmánybíróság szerepe nagyon fontos a jogállamban. Azt kérem, annak a fontosságát sose felejtsék el, hogy gyakorlatilag egy kétharmados parlamenti többsé g mellett a magyar demokrácia jogintézményében nagyon kevés az az érdemi és létező ellensúly, ami féket vagy egyensúlyt tud jelenteni. Az egyik ilyen az Alkotmánybíróság. Ha - mint korábban Szijjártó Péter említette - tavasszal elfogadásra kerül az új és v égleges alkotmány, akkor nagyon fontos, hogy azt ne próbálják majd mindenféle aktuálpolitikai érdekeknek megfelelően hetenként módosítani, ahogy az jelenleg zajlik. Tartsuk tiszteletben demokráciánk intézményeit, és ahogy az előbb is elhangzott, meg lehet találni ezek között a keretek között is a megfelelő megoldást erre a valóban felháborító dologra. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Spaller Endre képviselő úrnak, a foglalkoztatási bizottság előadójának. Öné a szó, képviselő úr. SPALLER ENDRE , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Kiss Péter bár nem a többséggel szavazott, mégis jól összefoglalta a többségi véleményt: a tö bb tíz milliós végkielégítések elfogadhatatlanok, és meg kell találni annak a módját, hogy ezeket visszavegyük. Erről van szó. A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság azt járta körül a mai ülésén, hogy kiket érint ez a törvény. Megállapítottuk, hogy legin kább azokat érinti, akik sokmilliós végkielégítést vettek fel akkor, amikor a választók kivették a kezükből a válságba sodort államot; MÁV, MFB, BKV, miniszterek. Hát nem az elmúlt négy év nagy sikerei jutnak eszünkbe e cégekről, intézményekről. Önök kompr omisszumról beszélnek, pedig személyükben érintettek abban, hogy ne vegyék el önöktől, volt munkatársaiktól, kiszolgálóiktól a végkielégítést, hiszen őket érinti ez a törvény. Nem érinti a törvény a nyugdíjba vonulókat, például a nyugdíjba vonuló pedagógus okat. Őket nem érinti ez a törvény. Valóban érintheti viszont azokat, akiknek a munkahelye megszűnik vagy elbocsátják őket. Ez az a kör, akikkel kapcsolatban az előterjesztő rugalmasnak mutatkozik, hogy munkajogi vagy más védelmet kapjanak. Mi, KDNPsek is megkülönböztetjük ezt a két érintett kört, és üdvözöljük az előterjesztő rugalmasságát. De elsősorban a pofátlan végkielégítéseket hazavivőket érinti ez a törvény, ezért támogatjuk. Megígértük két kampányban, ennek tudatában, ezért szavaztak ránk az ember ek. De ma publikáltak egy közvéleménykutatást, amely szerint tízből kilenc ember egyetért ezzel a rendelkezéssel. A választók azt várják, hogy megoldjuk ezt a kérdést. Sőt, ennél nagyobb kérdéseket is meg kell oldanunk: munkahelyteremtés, a fogyasztás növ elése, a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése. Ezek az igazán nagy és fontos kérdések. Ha a végkielégítésekről ennyit beszélnek összevissza, vajon hogy fognának neki az igazán nagy kérdések megoldásához? A túlzott
