Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 2 (41. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1690 évezredes tradíciójába, amely a hatalomkoncentrációval szembeállítja a hatalomgyakorlás ésszerű, emberséges és igazságos célját, s csakis ennek a célnak je gyében teszi lehetővé a hatalom önigazolását; s kiemeljük a hatalmak elválasztásának elvéből azt a tartalmat, hogy a hatalomnak erkölcsi igazolásra való szorítását technikailag a hatalomkoncentráció megbontása, a funkciók tagolása, s egymással szemben álló , különleges öntudatot kialakító hatalmi centrumok kiépítése révén lehet legeredményesebben elérni. Amikor Bibó ezeket a sorokat leírta, amellett érvelt, hogy a hagyományos montesquieui hatalommegosztás elvén túllépett a világ a XX. század közepén. És ha ezt esetleg elfogadják, akkor érdemes visszaidézni azt, hogy a népszuverenitás letéteményese a parlament, de nem egyedüli letéteményese. A fő hatalom letéteményese az egyenjogú polgárokból álló nép, amely a hatalom gyakorlását nem egyetlen államszervre ruh ázza át, hanem a hatalmi ágak összességére. A demokráciának alapvető elve a többségi elv, de ez nem kizárólagos elv. Én nem véletlenül idéztem az önök emlékezetébe, hogy igenis Európában nem példátlan az, hogy ekkora többséggel bírjon egy kormányzó oldal. Ezért idéztem azt föl, hogy Franciaországban a 84 százalékos jobboldali többség sem kiáltotta ki a hatodik köztársaságot, és nem zavarta el a kormányzati politikáját oly sokszor gátló François Mitterand szocialista köztársasági elnököt. Az alkotmányos álla m ugyanis több a többségi elvnél, ebben a többségi uralmat elvek és bírói úton, adott esetben alkotmánybírói úton védett jogok és elvek korlátozzák. Fölvethető, hogy mi szükség van erre, nem elegendőe a demokrácia. Először is, azt kell tisztáznunk, hogy a z állam nem pusztán polgárainak matematikai halmaza. Abban kell egyetértenünk, hogy az állam a területén élő polgárokat egy morális közösségbe rendezi össze, és vannak meghatározott eljárási szabályok, másfelől bizonyos morális elvek. Ha egy közösség puszt án matematikai elvvé redukálja a demokráciát, morális mivoltától fosztja meg magát. Éppen ezért az alkotmány így több mint jogi normák puszta foglalata, egy morális dokumentum, és az Alkotmánybíróság az a hatalmi ág, amelyik ezt a morális tartalmat képes i dőről időre megerősíteni. (19.40) Amikor Szijjártó képviselőtársam arról beszélt - nem tudom, pontosan idézeme - itt az elmúlt napokban, hogy egész egyszerűen a régi szabályokon túllépett a világ, szeretném egyrészt emlékezetébe idézni, hogy az Alkotmányb íróság múlt heti döntésénél nem csak régi szabályokat hívott fel. Az a szomorú helyzet, hogy az önök törvénye fölbukott egy olyan alkotmányos passzuson is, amit önök terjesztettek a tisztelt Ház elé, és önök, az úgynevezett új rendszer iktatott be az alkot mányba. És akkor, amikor önök itt arról beszélnek, hogy régi szabályokról van szó, talán érdemes azt is felidézni, hogy nem volt olyan régen, amikor az Alkotmánybíróság megsemmisítette a vagyonadótörvényt idén január végén. És érdemes azt is megnézni, hogy Szijjártó Péter, aki akkor a Fidesz elnökének stábvezetője volt, ezt hogyan kommentálta. Azt mondta, hogy az Alkotmánybíróság kifejezte azt, hogy az ingatlanadó elhibázott, igazságtalan és érzéketlen döntés volt. Ezek szerint januárban az Alkotmánybíróság Szijjártó Péter szerint nagyon pontosan értette a morális tartalmakat, a régi szabályok alapján nyilván, és morálisan hibátlan döntést hozott, hiszen ki tudta fejezni, hogy az ingatlanadó igazságtalan és érzéketlen döntés volt. Kérem képviselőtársamat, ho gy tényleg ezeket a propagandahadovákat felejtsük el. Mi nem vonjuk kétségbe az önök demokratikus elkötelezettségét, önök viszont ne nézzék hülyének az ellenzék pártjait. És még valami; önök folyamatosan a többségi elvet abszolutizálják. Az előbb pontosan arra tettem kísérletet, hogy megértsük, hogy egy parlamenti demokráciában, egy parlamentáris demokráciában nem lehet a többségi elvet abszolutizálni. A többségnek mindig vannak korlátai, jó esetben nemcsak egyszerűen közjogi, hanem morális korlátai is vann ak, hogy egy többségi hatalom mit képes megtenni. És ha már itt arról van szó, hogy önök milyen viszonyban állnak az alkotmánnyal, illetve mire esküdtek föl május 17én, újfent idézzük vissza azt, hogy itt az első beszédekben az önök részéről elhangzott, é s egyetértésünkkel találkozott az, hogy az elmúlt években
