Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 27 (40. szám) - A jogalkotásról szóló törvényjavaslat, valamint a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KOZMA PÉTER (Fidesz):
1551 ugyan miről tárgyal. Én azt gondolom, hogy ehhez az állampolgárnak joga van, joga van például azt megtudni, hogy egyegy jo galkotási produktum mögött kiknek a nyomásgyakorlása áll. Tehát ezért tisztelettel javasoljuk a kormánynak, hogy fontolja meg ennek a gazdasági érdekérvényesítési törvényjavaslatunknak a gerincét átvenni. A másik, hogy a társadalmi részvételt gátló egyik l egfontosabb jogszabály a kiemelt beruházási törvény, amit önök többpárti egyetértéssel - a Szocialista Párt és a Fidesz együtt - fogadtak el 2006ban; addig aligha tudunk beszélni a társadalmi részvétel érvényesüléséről, amíg lényeges, hatalmas közpénzeket felemésztő beruházások úgy tudnak mentesülni a közösségi ellenőrzés alól, tehát a komoly hatósági ellenőrzés alól, hogy az állampolgári csoportoknak semmilyen beleszólási joguk ebbe nincs. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az LMP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Kozma Péter képviselő úr előre bejelentett felszólalása következik, Fidesz. KOZMA PÉTER (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Urak! Engedjék meg, hogy az előttünk fekvő , a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló T/1382. számú törvényjavaslattal kapcsolatban elöljáróban elmondjam, hogy a jogalkotás rendjét az alkotmány értelmében külön törvény szabályozza. A 121/2009. AB határozat 2010. december 31ével megsemmisítette a jogalkotás rendjéről szóló 1987. évi XI. törvényt. Az alkotmány 7. §ának (2) bekezdése értelmében a jogalkotás rendjét szabályozó törvény elfogadásának kötelezettsége nem jelenti azt, hogy a törvény a jogalkotás valamennyi aspektus át kell hogy szabályozza, éppen ellenkezőleg, indokolt, hogy a jogalkotási törvény a jogalkotás legalapvetőbb szabályait fektesse le: általános eljárási kérdéseket, a kihirdetés és a hatályba léptetés szabályait. A részletszabályokat pedig egyszerűen más t örvényben kell szabályozni. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ezt teszi: a jogalkotásban történő társadalmi részvétel szabályait állapítja meg. Megjegyzendő továbbá, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a jogalkotás során a törvényben előírt általán os egyeztetési kötelezettség megsértése nem eredményezheti a megalkotott jogszabály érvénytelenségét. A nemzeti együttműködés rendszerének megalkotása, kapcsolódva a nyitott kormányzás elvéhez, a társadalom legszélesebb rétegeinek bevonása mellett tud csak érvényesülni. Ennek érdekében szükség van a jogalkotásban történő társadalmi részvétel szabályainak megalkotására, amely biztosítja azon állandó keretet, amelynek mentén a társadalom különböző rétegeinek érdekei érvényesülni tudnak a jogalkotás során, ezz el biztosítva a nagyobb legitimációt az elfogadott jogszabálynak. A fentiekre tekintettel tehát az a kormányzati cél, hogy a civil szféra munkája és véleménye megjelenjen a törvényalkotás folyamán, e törvényjavaslat benyújtása során megvalósult, és e törvé nyjavaslat azon alapszik, amelyet a civil szervezetek A társadalmi egyeztetés egységes normarendszere című tanulmányban lefektettek. A törvénytervezet hatálya a miniszter által előterjesztett jogszabálytervezetekre terjed ki, tehát nem korlátozza az egyéni képviselői indítványok benyújtására vonatkozó, Házszabályban előírt rendelkezéseket, és felhatalmazó rendelkezést ad az önkormányzatoknak, hogy a helyi jogszabályelőkészítés során alkalmazandó egyeztetési módokat külön helyi rendeletben szabályozzák. A t örvénytervezet a jogszabály társadalmi véleményezésének általános szabályait kívánja megadni, ami nem helyettesíti az egyéb jogszabályokban vagy - a jogalkotásról szóló új törvény szóhasználatával élve - a közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatároz ott véleményezési jogosultságokat. Azon jogszabályok köre, amelyeket nem kell vagy nem lehet társadalmi vitára bocsátani, részben megegyeznek az elektronikus információszabadságról szóló törvényben
