Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 27 (40. szám) - A jogalkotásról szóló törvényjavaslat, valamint a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1538 Az Alkotmánybíróság határozata szerint ugyanis a jogalkotásról szóló törvény szövege nincs összhangban az alkotmányban rögzített jogforrási rendszerrel, illetve az alkotmányos berendezkedéssel. Az objektivitás fenntartása érdekében meg kell jegyeznem, miszerint a jogalkotási törvény nem teljes egészében, hanem csak bizonyos rendelkezései tekintetében alkotmányellenes. Azonban ha csak a törvény e rendelkezéseit semmisítette volna meg az Alkotmánybíróság, akkor a jogszabály többi rendelkezése már nem lenne értelmezhető. Ezért az Alkotmánybíróság 2009ben a jogalkotásról szóló törvény teljes, de nem azonnali megsemmisítését rendelte el azért, hogy 2010. december 31. napjáig elegendő idő maradjon a tisztelt Háznak az új szabályozás megalkotására. A régi adminisztráció által azonban az alkotmánybírósági határozat meghozatalát követően az alkotmányosság helyreállítására a jogalkotási törvény tekintetében még a leghalványabb kísérlet sem történt. A szocialisták részéről csak az alkotmánybírósági döntést megelőzően, 2006 májusában volt egy eleve elvetélt jogalkotási kísérlet, amikor napirendre tűzték a jogalkotásról szóló kérdést. Az akkori szocialista miniszterelnök kilenc törvényjavaslatot ajánlott egyeztetésre nekünk mi nt akkori ellenzéknek, köztük a jogalkotási törvényt is. Az Országgyűlés elé és így hozzánk azonban furcsa módon kizárólag nyolc tervezet jutott csak el. A jogalkotási törvény valahogy kimaradt. Igaz, később a többi is elvérzett. (12.00) Napjainkban azonba n már hiába kutattam a tervezet nyomát, még a korábbi igazságügyi miniszter sem tudta megmondani, hogy vajon miért és hogyan került le a tervezet teljes nyom nélkül a napirendről. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A pe sti aszfaltlegendák szerint a Gyurcsánykormánynak 2006ban már nem is állt érdekében az új jogalkotási törvény elfogadtatása, mivel az megkötötte volna a kezét. A jogalkotási törvényjavaslatból végül kizárólag csak a jogszabálytervezetek véleményezéséről szóló fejezet maradt meg, az is csak azzal a trükkel, hogy azt a szocialisták beillesztették az elektronikus információszabadságról szóló, egyszerű többséggel elfogadható törvénybe, jogsértően megkerülve ezzel a jogalkotási törvény kétharmados minősített v oltát. A jogalkotási előzmények, továbbá a napjainkra fennálló kényszerű jogalkotási szükségszerűség feltárása után most vizsgáljuk meg a törvényjavaslat konkrét rendelkezéseit. A KIM által benyújtott törvénytervezet áttekintése után megállapíthatjuk, hogy a tervezet nem sorolja fel a jogszabálytípusokat. Ez egyáltalán nem hiba, hanem szándékolt magatartás, ugyanis a jövőben a jogszabálytípusokat majd az alkotmány fogja tartalmazni a kizárólagos törvényhozási tárgykörökkel együtt. A beható vizsgálódást köve tően azt is megállapíthatjuk, hogy a tervezet - szintén szándékoltan - nem szabályozza le az érdekegyeztetés folyamatát, mivel a civil szféra, az érdekképviseletek bevonásának rendjét a társadalmi részvételről szóló törvénytervezet ismerteti. A jogalkotási törvénytervezet az Alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett, régi jogalkotási törvénytől eltérően nem szabályozza le a jogalkotás folyamatát, mert strukturálisan a törvényalkotás fázisának leírása kizárólag a Házszabályra, a kormány és a minisztere k rendeleteinek elfogadási eljárása pedig kormányhatározatokra tartozik. A jogalkotási törvényjavaslat az eddiginél lényegesen pontosabb hatásvizsgálathoz köti a jogszabályok előkészítését. Fentiek következtében a törvényjavaslat elfogadása esetén vizsgáln i kell majd az indítványok várható társadalmi, gazdasági, költségvetési és környezeti hatásait, az alkalmazásukhoz szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket, továbbá a tapasztalatok felmérésére is utóbb kötelező lesz. Az előterjesztés a miniszteri rendeletek esetében is előírja az indoklási kötelezettséget, a szabályozás várható hatásainak bemutatását. A jogalkotási törvénytervezet meghatározza továbbá a jogalkotás tartalmi követelményeit, amelyek törvényesen nem lesznek majd megkerülh etők. Fentiek alatt konkrétan az alábbiakat értjük: egyértelmű
