Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 27 (40. szám) - A jogalkotásról szóló törvényjavaslat, valamint a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BERTHA SZILVIA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1539 értelmezhetőség, visszaható hatály tilalma, jogalkalmazók részére megfelelő felkészülési idő biztosítása. A törvényjavaslat rendelkezik arról is, miszerint bármely jogszabály megalkotásakor biz tosítani kell azt, hogy az megfeleljen az alkotmányból eredő követelményeknek, a nemzetközi, valamint az uniós jogból eredő kötelezettségeknek, továbbá illeszkednie kell a jogrendszer egységébe is. Az igazságügyért felelős miniszter kiemelt szerepe a kormá nyzati jogszabályelőkészítésben megmarad, feladata a jogrendszer egységéről gondoskodni, míg az indítványok szakmai tartalmáért a szakminiszter felel. A törvényjavaslat egyidejűleg bővíti a jogszabály kibocsátására jogosultak körét, elismerve, hogy az alk otmányban megjelölt szervek és személyek - például ombudsmanok - saját szervezetükre nézve kötelező normatív szabályozást alkothatnak. A tárca javaslata az Alkotmánybíróság határozatával összhangban kimondja, hogy a jövőben nincs lehetőség nem kötelező jog i iránymutatások kiadására, az együttes miniszteri rendeleteket pedig a más miniszterrel egyetértésben kiadott rendelet váltja fel. A törvényjavaslat a jogszabályok helyesbítését kizárólag az aláírt és kihirdetett szöveg eltérése esetére teszi lehetővé a k ihirdetéstől számított 10 munkanapon belül, feltéve, hogy a jogszabály még nem lépett hatályba. A törvénytervezet az eddiginél részletesebben határozza meg a jogszabályok kihirdetésének rendjét, továbbá a Magyar Közlöny funkcióját is. Az elektronikus dokum entumként kiadott hivatalos lapban az önkormányzati rendeletek kivételével minden jogszabályt ki kell majd hirdetni, a közjogi szervezetszabályozó eszközöket pedig közzé kell majd tenni. Végül, de nem utolsósorban a törvénytervezet rendelkezik a mindenki s zámára ingyenesen hozzáférhető elektronikus nemzeti jogszabálytár felállításáról is, amely a kormányzati portálon egységes szerkezetben tartalmazza majd a hatályos, valamint a még nem hatályos, de már elfogadott jogszabályokat. Mindezek alapján a Keresztén ydemokrata Néppárt frakciója a jogalkotásról szóló T/1381. számú törvényjavaslatot támogatja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat . A Jobbik képviselőcsoportja is jelezte, hogy a frakció álláspontját két előadó ismerteti. Elsőként megadom a szót Bertha Szilvia képviselő asszonynak. BERTHA SZILVIA , a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtárs aim! A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslat akár egy fontos, hiánypótló kezdeményezés is lehetne, azonban a konkrétumok teljes mellőzése gumiszabály jellegűvé teszi, egy gesztusértékű törvényjavaslattá alacsonyítj a, valódi beltartalom nélküli, hiányosságokkal és pontatlanságokkal teli kezdeményezéssé. Már az alapelvek megfogalmazása is olyan mértékű általánosságot mutat, amely értelmezhetetlen a törvény célja szempontjából. Mert mit jelent a vélemények lehető legsz élesebb köre vagy az egyeztetés átláthatósága és nyilvánossága? A társadalmi egyeztetésre javasolt tervezetek felsorolása közül nagyon hiányoljuk az alkotmányt érintő, illetve a nemzetközi szerződések tervezeteit. Ezeket is fontos lenne megvitatni a társad alommal, mert nagyon sokszor alapvetően befolyásolják az emberek mindennapi életét. Közvetlenül, miután felsorolják, hogy miről kellene társadalmi egyeztetést tartani, jönnek a kivételek, amibe gyakorlatilag minden belefér. Olyan mértékben hiányoznak itt i s konkrétumok, és annyira általános, pongyola a megfogalmazás, hogy gyakorlatilag bármilyen esetben lehet kibúvót találni az egyeztetési kötelezettség alól. Mert sehol nem mondja ki a jogszabálytervezet, hogy mi tartozik a különösen fontos érdekek védelmén ek körébe, hogy a sürgősségi elfogadás kiemelkedő közérdekűségét ki milyen szempontok alapján dönti el, és a véleményezési határidő tekintetében az
