Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 27 (40. szám) - A jogalkotásról szóló törvényjavaslat, valamint a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SÓS TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1535 diktatúra. Annak v annak különböző formái, tisztelt képviselőtársaim, de tulajdonképpen ez a kettő választható el egymástól. Ha rendszeresen belenyúlok a hatalmi súlyok és ellensúlyok rendszerébe, akkor gyöngítem a jogállami ismérveket, azokat szüntetem meg, és valami mást k ezdek építeni, amit nem akarok kimondani, de azért tegyük azt is hozzá, hogy a fülkeforradalom lehet fülkeforradalom, de ha a fülkéket elvisszük utána, akkor nem lehet visszacsinálni az elrontott dolgokat. És jelenleg most ez történik. Tehát én az aktualit ások tükrében erre hívnám fel a tisztelt Országgyűlés figyelmét, és ha visszatér a jogállamiság útjára, akkor teljesen természetesen támogatjuk a jogalkotásról szóló jogszabályokat, ha nem, akkor sajnos ezt nem tudjuk megtenni. A magam részéről ennyit szer ettem volna a mai napon elmondani, és átadom kollégámnak a szót. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Felszólalásra következik az MSZP másik vezérszónoka, Sós Tamás képviselő úr. Öné a szó. SÓS TAMÁS , az MSZP képviselő csoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Érdeklődők! Van annak egy diszkrét bája, ami tegnap történt és ami ma történik. Államtitkár urakat hallgatjuk, a Fidesz vezérszónokát hallgattuk, és mintha két külön világ lenne ez, és az, amit tegnap Lá zár úrtól hallottunk. Hisz a jogalkotás kezdete valójában az egyeztetés. De a jogalkotás másik végén ott van az Alkotmánybíróság is, mert az Alkotmánybíróságnál van a fékekellensúlyok rendszere, és ha megnyirbálják az Alkotmánybíróság hatáskörét, akkor ne m működik a rendszer, nem működik a harmadik Magyar Köztársaság. Felteszem a kérdést, hasonlóképp Ipkovich úrhoz, vane értelme annak, hogy mi itt most erről beszéljünk. Nagy valószínűséggel azon gondolatok mentén, amit az államtitkár urak mondtak, a Fides z vezérszónoka mondott, mi talán meg is tudnánk egyezni különböző szakmai kérdésekben, ha ezt szakmai alapon folytatnánk le. Ugyanakkor, ha aktuálpolitika mentén hozzák a törvényeket, aktuálpolitika mentén írják át az alkotmányt - csak szeretném felhívni a figyelmet azok számára, akik figyelemmel kísérik a mai napot: jövő héten hetedik alkalommal fogják átírni az alkotmányt tavasz óta. Úgy gondolom, ez mind önmagáért beszél, és ha nekünk nem tetszik, önöknek nem tetszik valamelyik törvény, akkor gyakorlatil ag azt perceken belül, napokon belül átírják. Hát ilyen értelemben és ilyen körülmények között kell lefolytatnunk ezt a vitát is, amiről most beszélünk. Tehát vane értelme egy ilyen vitának akkor, amikor önök tegnap nyílt hadüzenetet intéztek a demokrácia ellen? Én bízom benne, bízom a józan észben, és bízom a demokratikus gondolkodásban, bízom azokban az emberekben, akik most fölkapják a fejüket ezen napok történései alapján, és összefognak, és igenis véleményt nyilvánítanak, megtalálják annak a formáját, hogy kifejezésre juttassák véleményüket. Ebben kell nekünk segíteni, úgy gondolom, és ezért tartom mégis értelmét annak, hogy végigmondjam mindazt, amit én leírtam. Magával a törvényjavaslattal kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy szerkezetét és kod ifikációs megoldásait kritikán alulinak tartjuk, rendkívül pongyolának a rendelkezéseit. Ilyen vonatkozásban teljes átdolgozását javasoljuk. Ezért is azokat a módosításokat, amelyeket beterjesztettünk, kérném, hogy érdemben vitassuk meg, és kérnénk, hogy e zeket fogadják be. Ennek megfelelően a módosító javaslatokkal tudnánk elfogadni ezt az előterjesztést. A törvényjavaslat kapcsán azért szeretném elmondani még a következőket. Gyakorlatilag a törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek tervezetein ek kötelező egyeztetését írják elő, és gyakorlatilag ez alól kétirányú kivétel van. Nem kell egyeztetni bizonyos kérdésekben, tilos egyeztetésre bocsátani bizonyos kérdéseket. A társadalmi egyeztetés tilalmának intézményét önmagában is aggályosnak tartjuk, kérdéses, hogy milyen örökségvédelmi szempontok okozhatnak olyan mértékű veszélyeztetést, ami indokolttá tenné a társadalmi egyeztetés kötelező mellőzését, és ahhoz milyen konkrét okok vezetnek. De úgy különösen aggályos a társadalmi egyeztetés tiltása,
