Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. szeptember 14 (30. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
146 Jelentősen befolyásolta a szervek gazdálkodását, hogy a módosítási kötelezettség nél kül túlléphető törvénysorokon 113,4 milliárd forinttal magasabb összeg realizálódott. Néhány nagyobb túllépést említve: az APEH és a VPOP támogatásánál 38,2 milliárd forinttal, a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésénél 16 milliárd forinttal. Nagyon érdekese n alakultak a maradványok. Ez egy folyamatosan, szerintem a költségvetést torzító dolog, amit görget maga előtt a költségvetés, és nem hiszem, hogy egy igazán szerencsés megoldás. A központi költségvetési szerveknél és a fejezeti kezelésű előirányzatoknál együtt a gazdálkodás során a 2009. évben 481 milliárd forint előirányzatmaradvány keletkezett, és ez a maradvány vagy felhasználatlan maradvány egyfajta ígérvényként mindig megy tovább. A következő évben egyfajta ígérvényként jelenik meg, legalábbis azok, akik ezt igénybe veszik vagy használják, ezt ígérvényként fogalmazzák meg. A központi költségvetési szerveknél a teljes és részmunkaidős foglalkoztatottak éves átlagos statisztikai állománya 246 800 fő volt, amely az előző évi létszámhoz képest mintegy 0, 6 százalékos növekedés. Igen, azt hiszem, jól hallották, képviselő hölgyek és urak, a válságban is növekedett a kormány által alkalmazott emberek száma; ugyanakkor a közszféra egészét nézve egy 7,9 százalékos egy főre jutó keresetcsökkenés volt a 2008. évh ez képest. Rátérve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira: 2009ben a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak együttes költségvetési hiánya 156,7 milliárd forintot tett ki az eredetileg tervezett 8,9 milliárd forintos hiánnyal szemben. Ennek a deficitn ek a döntő része, 149,5 milliárd forint az Egészségbiztosítási Alapban képződött; a Nyugdíjbiztosítási Alap hiánya viszonylag szerény, 7,2 milliárd forint volt. Ez a hiány javarészt abból adódott, hogy a már korábban említett gazdasági helyzetből, a keres let csökkenéséből, a foglalkoztatottság csökkenéséből, a járulékköteles jövedelmek alapját képező bruttó kereslettömeg, a foglalkoztatottság csökkenése és a munkanélküliség jóval erősebb emelkedése miatt kisebb befizetés történt. A kieső bevételek összege együttesen megközelítette a 290 milliárd forintot. Magyarországon az a helyzet hosszúhosszú évek óta, hogy a központi költségvetés is pótolja ezeknek az alapoknak a hiányait, és jelentős összegeket juttat az alapok számára. Ennek összege 918,2 milliárd fo rintot tett ki, e az alapok összes bevételének gyakorlatilag egyötöde, 22,2 százaléka. Az említett összegből a Nyugdíjbiztosítási Alap 599,1 milliárd forinttal részesedett, ez az alap bevételének 21 százalékát tette ki, az Egészségbiztosítási Alap esetébe n 319,1 milliárd forint a központi költségvetés hozzájárulása, ez az alap bevételi főösszegének 25,1 százaléka. Végül engedjék meg, hogy még két apró területet említsek. A terület nem apró, csak rövid az a néhány pont, amit szeretnék említeni már, ez a hel yi önkormányzatok gazdálkodása. A 2009. év során a helyi önkormányzatok 3282 milliárd forinttal gazdálkodtak, ami az előző évhez és a tervezetthez képest is - és az előző évhez viszonyítva különösen - 7 százalékkal alacsonyabb, tehát kevesebb pénzzel gazdá lkodtak, mint 2008ban. A gazdasági visszaesés 6,3 százalékos, ha ezzel összevetjük, az önkormányzatoknál a rendelkezésre álló források visszaesése jóval jelentősebb, meghaladja azt, mint amennyi a gazdasági visszaesés volt. A helyi önkormányzatok éves egy enlege 86 milliárd forintnyi hiányt mutatott. Tehát az önkormányzatok számára kevesebb forrás jutott, ugyanakkor ne feledjük azt, hogy az önkormányzatok 2009ben is végezték a dolgukat, közel 1,3 millió gyermek oktatását, 266 ezer fő szociális alap- és sza kellátását, különféle jogcímeken 430 ezer főt részesítettek segélyezésben, és a már említett “Út a munkához” program keretében még 80 ezer embernek juttattak vagy szerveztek számukra valamilyen közmunkát. Az önkormányzatok fejlesztése a korábbi évekhez kép est egy picit emelkedett, a 2009. évben 573 milliárd forintot fordítottak fejlesztési kiadásokra. Végül engedjenek meg egy gondolatot az uniós kapcsolatokra és az uniós forrásokra. Egyre inkább úgy tűnik ebben az országban, hogy szinte nincs is kizárólag m agyarországi vagy hazai fejlesztésű forrás, minden uniós forrásból történik. Azért hadd tegyem hozzá, hogy az uniós költségvetés felé teljesítendő nemzeti hozzájárulás 2009ben 224 milliárd forint volt, ami a
