Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 26 (39. szám) - Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. VEJKEY IMRE (KDNP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - CSIZI PÉTER (Fidesz):
1432 meg, hogy mit gondolnak, mi számukra a legfont osabb versenyképességi tényező. Idézek: “A kutatás során kifejtett vállalatvezetői vélemények többsége az emberi erőforrásstratégiák részeként mindennél erősebb hangsúlyt helyezett a nemzetközi versenyben való helytállás szempontjából a minőségi munkaerő megszerzésére. Ezen vállalatok emberi erőforrásstratégiáiban a munkavállalók képzettsége és korábbi szakmai tapasztalatai mellett az együttműködő magatartást és a munkaerő stabilitását említették meg mint nagyon fontos tényezőket.” Ehhez két dolog kell: e gészségügyi és oktatási befektetésekre van szükség. Nem arra van szükség, hogy a legnagyobb jövedelműeknek bő kézzel osztogassák a pénzeket, hanem arra, hogy adóreform révén az egészségügybe, a humán erőforrás fejlesztésébe tereljenek pénzeket. Ez a legfon tosabb versenyképességi tényező a szakirodalom szerint is, erre kellene koncentrálni. Ehhez képest elszomorodva hallom, hogy 1520 százalékos leépítésre készülnek a közszférában, és továbbra sem tettek semmit többek között annak érdekében, hogy a kórházak halmozódó adósságait, ezt a problémát kezeljék. Azt gondolom, hogy ha versenyképességről beszélnek, akkor erről kellene beszélniük. Köszönöm szépen. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Kétperces hozzászólásra jelentkezett Vejkey Imre képviselő úr, a KDNP frakciójából. Tessék parancsolni! DR. VEJKEY IMRE (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedtessék meg, hogy néhány szóval a jelen törvényjavaslat kapcsán a munka, a család és az ünnep szoros kapcsolat áról szóljak, nemcsak azért, mert nagy ünnep lesz hazánknak az új adótörvények elfogadása, hanem azért is, hogy a hétköznapok és az ünnepek kölcsönös megtermékenyítői legyenek egymásnak. (A jegyzői székben Szilágyi Pétert Hegedűs Lorántné váltja fel.) A bo ldogság titka e törvényjavaslat elfogadásával a hétköznapokban is rejleni fog, abban az örömteljes tudatban, hogy van munka, van munka utáni jelentősebb jövedelem, így a munka után a férj is és a feleség is valóban megértőbben hazatalál. Forrása a boldogsá gnak a gyerekekkel való szeretetteljes kapcsolat is, amelyhez a törvényjavaslat akként járul hozzá, hogy kifejezetten anyagilag segíti a gyermekes családokat. Pilinszky János egy mondata jutott eszembe: “A hétköznapok sora semmivel sem kevesebb az ünnepnap ok kivilágított állomásainál. Az út pora a vándorok palástja. Isten a legszürkébbért adja majd a legszebb ünneplőt cserébe. A hétköznap olyan elemi iskolája Istennek, amelyben a legmagasabb tudást tanítják. A hétköznapok feladatainak teljesítése hasonló az imádsághoz, s minden körülmények között Isten szolgálatát jelenti. S az érte járó fizetség is éppoly észrevétlen és csendes, mint magának Istennek a jelenléte. Éppoly észrevétlen, de éppoly bizonyos is.” Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KNDP soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Következik az előre bejelentkezett felszólalók között Csizi Péter képviselő úr, Fidesz. Öné a szó. CSIZI PÉTER (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A most már lassan négy órája tartó vitában megismerhe ttük az adótörvény minden előnyét, és megismerhettük a szerintem egyébként sok esetben túlzó ellenzéki kritikákat is. Most a magam részéről azokról szeretnék beszélni, akik a változások biztos nyertesei. Azokra a munkaerőpiacon aktív szülőkre gondolok, aki k maguk is tesznek azért, hogy gyermekeik minél jobb ellátásban részesüljenek. A gyermeknevelés nehézségei, a családok válságos helyzete és az ország demográfiai gondja együttesen gyors és azonnali változtatásra serkent és sürget minket. Változásokra pedig szükség van, hiszen ha megnézzük a nyugateurópai példákat, statisztikákat, ahol száz párnak átlagosan kétszáz
