Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. szeptember 13 (29. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
123 tavasszal, kora nyáron ezek a tanulmányi kirándu lások megtörténhetnek, tehát ilyen szempontból már elő kell készíteni a költségvetés tervezését. Utolsósorban pedig ki kell adni - mint minden évben - a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletet. Ez már nyilván megtörtént, talán Hiller miniszter úr aláír ása jegyzi, de szeretném, ha ezt módosítaná a kormány, és a most elindult tanév rendjébe beillesztené a nemzeti összefogás napját, a Trianonemléknapot mint iskolai emléknapot, hogy a jövő tanév végén az iskolák már egy ilyen tanév rendjére készüljenek, és meg tudják tartani ezt a megemlékezést. Egy szó mint száz, én ezzel zárnám le ezt a vitát. Pontosítottuk a javaslatot, köszönet érte. Számos olyan javaslat van, amit nem fogadunk el, nagyjából abból a meggyőződésből, hogy aki kevesebbet fog, az többet mar kol, eredményesebb lesz, és nem vizezzük fel a javaslatot abban a reményben, hogy ezt a közigazgatás, az apparátus annak a szándéknak a mentén képes lesz végrehajtani, amiben itt - szerintem - nagyjából egyetértünk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ( 21.20) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Az előbb ráutaló magatartással a vitát lezártam, bár nem tettem hozzá. Éppen ezért most, a napirendi pontunk végén jelzem, hogy valószínűleg a következő ülésünkön szavazunk a módosító javaslatokról. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Tisztelt Országgyűlés! Végére értünk mai napirendi pontjaink tárgyalásának. Napirend utáni felszólalások következnek, előre bejelentett felszólalóink vannak. Elsőként megadom a szót Hor váth János képviselő úrnak, Fidesz, 5 perces időkeretben: “Mikó Zoltán, a függetlenségi diákmozgalom mentor kapitánya” címmel. Képviselő úr, öné a szó. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! A cím, amit felszólalásomnak adtam, Mikó Zo ltán, a függetlenségi diákmozgalom mentor kapitánya, azt közli, hogy amikor a magyar függetlenségi mozgalomban a diákok állásfoglalása jelentős volt, akkor milyen események is történtek. 1944ben, a háború vége felé függetlenségi mozgalmak keletkeztek egyr emásra. Ebben Mikó Zoltán vezérkari százados kiemelkedő szerepet vitt. Mikó Zoltán nevét, tevékenységét a rendszerváltozás időszakáig alig lehetett szóba hozni. Az ő élete a háború vége felé, a német visszavonulással vett tragikus fordulatot. Ekkorra tuda tosult benne, hogy a háborút elveszítettük, és Magyarországot tragikusan fogja érinteni az orosz front átvonulása. Mikó Zoltán évekkel később realizálta azt, amit Teleki Pál már 1941ben vizionált, hogy ez a háború el lesz veszítve, és már akkor készült a háború utáni újjáalakulásra. De ezek a katonák, Mikó Zoltán és bajtársai a fronton tapasztalták meg, hogy a történelem milyen utat vett. A vezérkari főnökség 6. osztálya különleges csoportjának szerkesztője volt Mikó, ami gyakorlatilag kémelhárító feladato t jelentett. Feltételezhető, hogy a kormányzó és körének kiugrási kísérleteit háttérből támogatók közé tartozott. Így Teleki Pál hívei, a korábbi miniszterelnök után SzentIványi Domokos, Soós Géza, a történelemkönyvek többet is megneveznek. Mikó számára a népi írók sokat jelentettek. Sokak megmenekülésüket is Mikó Zoltán közbenjárásának köszönhették. Így Illyés Gyula, Sinka István, Szabó Pál, Féja Géza, Tamási Áron, Szabó Lőrinc kaptak menlevelet tőle. Ugyanígy rengeteg zsidó ember köszönhette megmenekülés ét Mikónak, az úgynevezett védett házak védelmét Mikó által nyílt paranccsal kirendelt csendőralakulatok látták el, akik megakadályozták a nyilasok akcióit. A nyilas hatalomátvételt követően tragikusan kevés idő maradt
