Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. szeptember 13 (29. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - KAUFER VIRÁG (LMP):
124 a szervezkedésre, Mikó és munkatársai el akarták kerülni, hogy Budapest nyílt város legyen, elkerülve ezzel az ostromot, az anyagi és vérveszteséget. Ez a kétségbeesett helyzet hozta létre azokat a csoportokat, így a diák ellenállási mozgalmat, amivel kezdtem fölszólalásomat. A Szabad Élet Di ákmozgalomnak magam is része voltam, Kiss Sándor vezetésével, és olyanokkal, mint Jónás Pál, Nyeste Zoltán, Zimányi Tibor és még jó néhányan, akikkel aztán létrehoztuk a Görgey Zászlóaljat, amelynek történelme eléggé ösmeretes. Azután röpiratokat százezrév el produkáltunk a Nostra Harmincad utca 3. szám alatti székházában. (Az elnök csengetéssel jelzi az idő lejártát.) Mikó Zoltán ezeket segítette vezérkari tiszti pozíciójából. Szomorú vége lett, mert az ellenállási mozgalmat mind szovjet, mind német részről opponálták. Befejező sorokul hadd tegyem ide a költő szavait: “Hogyha minden reped, szakad, / Böcsületes szegénylegények / Pihennek a romok alatt.” Ennek a költői látomásnak inkarnációja Mikó Zoltán. Köszönöm a meghallgatást. (Taps.) ELNÖ K (dr. Ujhelyi István) : Megkérdezem, hogy a kormány részéről kíváne valaki válaszolni az elhangzottakra. (Dr. Fónagy János jelzi, hogy nem.) Nem. Bejelentem, hogy Novák Előd a holnapi napon kívánja elmondani napirend utáni felszólalását. Pontos az informá ciónk, ugye, képviselő úr? (Novák Előd jelzi, hogy igen.) Nagy kő esett le a szívemről. Nehogy belefussunk itt egy éjszakai vitába. Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Kaufer Virág képviselő asszony, LMP. Megadom a szót, képviselő asszony, 5 perces időkeret áll a rendelkezésére. KAUFER VIRÁG (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy idézettel kezdeném: “Nem az ENSZ, hanem a tagországainak kormányai és népei fogják elérni a millenniumi fejlesztési célokat, összefogással és közös erő feszítéssel” - mondta Kofi Annan, volt ENSZfőtitkár a globális szegénység elleni küzdelem egyik legfontosabb mérföldkövével kapcsolatban. 2010. szeptember 20. és 22. között New Yorkban ülnek össze a világ állam- és kormányfői, hogy átgondolják, mi kell ah hoz, hogy az ezredfordulón kitűzött millenniumi fejlesztési célokat elérjék, és szükség esetén felülvizsgálják a célkitűzések teljesítésének ütemtervét. A nyilatkozatot 2000 szeptemberében aláíró 189 tagállam elkötelezte magát a globális szegénység visszas zorítása és egy mindenki számára élhető világ megteremtése mellett. Elhatározták, hogy 2015re felére csökkentik a napi 1 dollárnál kevesebből élők számát, megfelezik az éhínségtől szenvedők számát, megvalósítják a mindenkire kiterjedő alapfokú oktatást, e lőmozdítják a nemek közti esélyegyenlőséget, csökkentik a gyermekhalandóságot és az anyák gyermekágyi halandóságának arányát, megállítják az AIDS, malária és más súlyos betegségek terjedését, végül, de nem utolsósorban biztosítják a környezeti szempontból fenntartható fejlődést, és globális együttműködést valósítanak meg e célok érdekében. Az aláíró országok ígéretet tettek, hogy 2015re bruttó nemzeti jövedelmük 0,7 százalékát különítik el erre a célra. Az Európai Unió 2002ben kidolgozta saját ütemtervét, amelynek részeként a 2002 után csatlakozott országok, így hazánk is 2000re bruttó nemzeti jövedelmük 0,17 százalékát, 2015re pedig 0,33 százalékát kell elkülönítsék a leginkább rászoruló országok támogatására. Magyarország 2010es költségvetésében 0,0750,08 százalék a nemzetközi fejlesztésre elkülönített összeg, azaz messze elmaradunk a 2010re kitűzött céltól. Ezzel jócskán alulmúljuk az európai átlagot is, ráadásul egyre messzebb sodródunk azon ígéretünktől, hogy az EU 15ök számára előírt arány eleve kevesebb mint felét teljesítsük 2015re. Azonban nem csak a nemzetközi fejlesztésre fordított összeg volumene tekintetében marasztalható el a magyar állam, komoly gondok vannak az elosztás és az átláthatóság körül is. (21.30)
