Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 19 (36. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1059 Tisztelt Képviselőtársaim! A részletes vitában egy módosító javaslat kapcsán ismét az általános vita fő témáit érintettük, az egyik a legfőbb ügyész interpellálhatósága volt és parlamenti ellenőrzése. Szeretném megnyugtatni a közvéleményt és szeretném megnyugtatni az Országgyűlést, hogy a legfőbb ügyész és az ügyészség parlamenti ellenőrzése nem szűnik meg, változatlanul a legfőbb ügyészhez kérdés intézhető, és változatlanul a le gfőbb ügyész az ügyészség munkájáról beszámol az Országgyűlésnek, ahogyan az eddigi alkotmányos szabályok ezt előírták. Ami megszűnik, az a politikai felelősségre vonás, merthogy a legfőbb ügyész politikai felelősséggel nem tartozik az Országgyűlésnek. Teh át még egyszer, a parlamenti ellenőrzés marad, a legfőbb ügyész jogállásától idegen politikai felelősségre vonási eszköz, az interpelláció szűnik meg. Tiszta, következetes, közjogi konstrukció valósul így meg, csak a kormány és a kormány tagjai interpellál hatók a jövőben, az Országgyűlés által választott egyéb közjogi szereplők pedig nem interpellálhatók, merthogy ezek a további szereplők politikai felelősséggel nem tartoznak, az Országgyűlésnek a kormány tartozik politikai felelősséggel, ezért marad a korm ány tagjaival szemben és a kormánnyal szemben az interpellációs jog. Arra a felvetésre, hogy az állami büntetőpolitikát ki határozza meg és milyen eszközökkel határozza meg, azt tudom mondani, hogy változatlanul az Országgyűlés határozza meg az állami bünt etőpolitikát. Egy parlamentáris köztársaságban ez teljesen helyénvaló is. Az Országgyűlés a büntető törvénykönyv részben általános elveivel, részben pedig a konkrét szabályaival határozza meg az állami büntetőpolitikát, illetőleg a szabálysértési törvényt is idesorolnám. Csak egy érdekes megoldás, amivel találkoztam az eddigi alkotmányügyi bizottsági munkám során: Portugáliában külön törvényt alkot az országgyűlés az állami büntetőpolitikáról. Tehát azon túl, hogy van büntető törvénykönyv, azon túl, hogy va nnak szabálysértések, vagyis deliktumok, még az ottani törvényhozás - talán kétévente, ha jól emlékszem - az állami büntetőpolitikát egy külön törvényben meghatározza. Ez érdekes megoldás, de szerintem a magyar alkotmányos rendszerbe nem illeszthető be. Én ezért változatlanul azt tudom mondani, hogy nincs itt olyan hiányosság, amiről Schiffer frakcióvezető úr beszélt: az Országgyűlés határozza meg az állami büntetőpolitikát. Schiffer frakcióvezető úr azt a szót használta, hogy egészen egyszerűen szemtelensé g idehozni ezt az alkotmánymódosítást. Azért tegye a kezét a szívére, Schiffer képviselő úr: a Lehet Más a Politika képviselői az elmúlt négy hónapban hány alkotmánymódosító önálló képviselői indítványt nyújtottak be? (Dr. Schiffer András: Egyet se.) Én ta lálkoztam ilyennel. (Dr. Schiffer András: Az tévedés.) Mert az biztos, hogy az ellenzéki képviselők akkor többen is nyújtottak be ilyet. Tehát én nem látom be, hogy ha minden egyes képviselőnek megvan az a joga, hogy az alkotmány módosítására indítványt te gyen, akkor miért ne lenne meg a kormánynak ez a törvénykezdeményezési joga. Az első általános vitában megpróbáltam megindokolni, úgy látom, nem elégítette ki önöket, hogy miért pont ezekben a kérdésekben és miért pont most tesz javaslatot az alkotmány mód osítására a kormány. Én megpróbáltam azt is megindokolni, hogy a legfőbb ügyész jogállásával kapcsolatos kérdésekre miért most teszünk indítványt. Azért, mert azt gondolom, hogy egy új legfőbb ügyész megválasztása után az ő jogállását megváltoztatni megleh etősen aggályos lenne alkotmányosan. Ez a magyarázata ennek. Tehát már csak a visszamenőleges hatály tilalma miatt is, azok az alkotmánymódosítások, amelyek érintik a legfőbb ügyész jogállását, a jövőre nézve a következő legfőbb ügyészre vonatkoznak. Úgy h iszem, hogy a kormány ezt a szándékot, ezt a tiszta szándékot felvállalhatja, nem akarja az új alkotmányban megváltoztatni például a kormány a legfőbb ügyész jogállásának a kérdését. Azt tudomásul vettem, hogy a legnagyobb kormánypárt frakciójában jogász k épviselőtársaim felvetették az ügyészség kormány alá rendelésének a modelljét. (16.20)
