Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 19 (36. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP):
1051 talán mégis megér egy mondatot, ez pedig az, hogy miért szeretnénk a jogszabályok hatályára vonatkozó szabályozást az alkotmányba javasolni. (15.40 ) Azt hiszem, igaza van akkor Répássy államtitkár úrnak, ha azt mondja, hogy ez egy disputa kérdése, vagy ha úgy tetszik, megítélés kérdése, hogy jogalkotási törvénybe vagy alkotmányba való, mi mégis azt gondoljuk, az, hogy egy jogszabálynak mi a területi, személyi, időbeli hatálya, magas szintű szabályozást és garanciákat igényel, hiszen egyáltalán nem mindegy az, hogy egy jogszabály milyen területen fejti ki a hatályát - a törvény nyilván az ország egész területén, az önkormányzati rendelet az önkormányza t illetékességi területén , személy szerint kikre vonatkozik, és hogy milyen időbeli hatálya van. Mi ezért javasoltuk azt, hogy ha már a kétharmados többség ismét hozzányúlt az alkotmányhoz - az általános vitában elmondtuk ennek a kritikáját, azt, hogy má r hetedszer módosítunk alkotmányt, miközben zajlik egy új alkotmányelőkészítő folyamat, és nem tartjuk ezt jónak, de ha már megtörtént , akkor ezeket a kérdéseket a legmagasabb szintű jogszabályban, azaz az alkotmányban javasoljuk rögzíteni. Köszönöm szé pen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Répássy Róbert képviselő úrnak, államtitkár úrnak adom meg a szót kétperces hozzászólásra. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót , elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem azt a vitát szeretném tovább folytatni, hogy alkotmányban vagy egy kétharmados törvényben kelle szabályozni ezt a kérdést. Én egyenértékűnek tartom a két megoldást, nem véletlenül mondom, egy kétharmados jogal kotási törvény az, amit a kormány benyújtott. Én az önök javaslatának egy másik részéhez szeretnék hozzászólni. Az önök által javasolt 7/B. § (2) bekezdése úgy szólna, hogy a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy a jogszabály kihirdetésétől számítva kellő idő álljon rendelkezésre a jogszabály megismeréséhez, a végrehajtásra való felkészüléshez és az önkéntes jogkövetés feltételeinek a megteremtéséhez. Ugye tudják, hogy mi jutott eszembe? Az a polgári törvénykönyv jutott eszemb e, amit önök áterőltettek az Országgyűlésen. Akkor Lamperth Mónika és Bárándy Gergely képviselőtársaim egyike sem javasolta, hogy kellő idő álljon rendelkezésre a polgári törvénykönyv végrehajtásáról a felkészülésre. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a polgári törvénykönyvet életbe léptető jogszabályt, amely rendkívüli módon, alkotmányellenes módon akarta hatályba léptetni a Ptk.t. Egy kicsit nagyobb önkritikával kezeljék a saját indítványaikat! Nagyon szép az az elv, amit ide leírtak, de úgy gondolo m, hogy egy önkritika illett volna hozzá. A 2009ben elfogadott polgári törvénykönyv többek között azon bukott meg, hogy nem állt rendelkezésre kellő felkészülési idő a törvény hatálybalépésére, és mint tudjuk, az Alkotmánybíróság azt is kifogásolta, hogy nem egységesen, hanem részletekben lép hatályba. Jó tanulság elolvasni az önök módosító indítványait, mert szinte minden egyes olyan hiba és vétség benne van, amit az elmúlt nyolc évben elkövettek. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Lato rcai János) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kétperces hozzászólásra Lamperth Mónika képviselő asszony következik, az MSZP soraiból. Parancsoljon, képviselő asszony! DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP) : Államtitkár úr, igaza van. Szerintem is hiba volt ilyen feszí tett módon hatályba léptetni a Ptk.t. Szerintem tanulni kell belőle mindenkinek. Egyébként a tartalmi kérdésekre ez nem vonatkozik, nehogy valaki úgy értelmezze, hogy én annak a Ptk.módosításnak a tartalmát is kritikával illettem,
